A várakozások szerint a jövő májusi csatlakozás, a nemzetközi kapcsolatok bővülése jót tesz az amúgy is lendületben lévő hazai műtárgypiacnak. Jó üzlet lesz a magyar alkotók külföldön lévő műveit a hazai aukciókon áruba bocsátani, és az is kedvező előjel, hogy a kelet-közép-európai régióból a magyar műremekek iránt a legnagyobb a nemzetközi érdeklődés.

Az elektronikus kereskedelemről szóló 2001. évi CVIII. törvény módosítása következtében januártól akár kellemetlen meglepetések is érhetik a kéretlen reklámlevelek küldőit: a jogalkotó az eddigi szabályozáshoz képest – amely lényegében csupán a spam küldésének tilalmát mondta ki – komoly érdeksérelem esetén többféle szankció alkalmazására is lehetőséget ad.

Még az évtized vége előtt százszázalékos lesz az energetikai piacnyitás az Európai Unióban. Vagyis nálunk is. Több száz millió ember, kis- és nagyvállalat tetszése szerint választhatja meg, hogy mely áram- vagy gázkereskedőtől, esetleg közvetlenül a termelőtől – akár importból – vásárolja-e az energiát. A hazai energiaszektor már megtette az első nagy lépést: ha csak részlegesen is, de kinyitotta a piacot. Előbb a villamos áramot szolgáltató ágazat kapta meg a törvényi felhatalmazást, majd ez év január elsejével a földgáz is olyan termék lett, amely nem csupán a közüzemi ellátás felelősétől vásárolható meg.

Vízkereszttől húshagyó keddig tart a farsangi időszak, a bálok, fesztiválok, partik és egyéb mulatságok fő időszaka. A rendezvények szervezésével foglalkozók hangsúlyozottan óvatos becslései szerint Magyarországon mintegy százötven, igen eltérő arculatú és nagyságú cég fedi le a piacot, amelynek éves bevétele három-négymilliárd forint lehet. Lapunk boldogasszony havában próbált felmérést készíteni róluk.

Oroszország közel van, s a gazdasága is dinamikusan fejlődik, így jó partner abban, hogy a vele folytatott külkereskedelmen keresztül is serkentsük a magyar gazdaságot. Hiszen Magyarországnak, hogy mielőbb felzárkózhassék az Európai Unióhoz, ugyancsak tempós növekedésre van szüksége. Az áruexportunkkal nincs gond, már fizetési nehézségek sincsenek; jó jel, hogy 2003 első tizenegy hónapjában a magyar export negyvenegy százalékkal növekedett. Egy vegyesvállalat alapításánál azonban már hitelezésre is szükség van, s az oroszországi befektetésekkel kapcsolatban még tapasztalni némi nemzetközi óvatosságot.

A projektmenedzsment nem újdonság a magyar gazdasági életben, hiszen az IT szektorban már hét-nyolc éve működnek azok a szakértőkből álló alkalmi csapatok, amelyek a feladatot, a projektet jól definiáltan, határidőre, költségkereten belül maradva, meghatározott erőforrásokat igénybe véve menedzselik a megrendelő vállalkozás, intézmény számára. Ma már mind a termékfejlesztők és -értékesítők, mind az üzletfeleik a legfontosabb partnereiknek tekintik a „hullámhegyek lovagjait”.

Mit lehet tenni egy céggel, amelyet nemcsak üzleti, hanem érzelmi alapon is kezel az emberek jó része, amelynek korábbi magas presztízse jócskán megkopott az elmúlt másfél évtizedben, s az utóbbi esztendők krónikáiban ritkaságszámban ment, ha nem negatív összefüggésben emlegették? Jelenleg, úgy tűnik, már inkább az a kérdés, mit tesznek most ennél a cégnél. Mert a közelmúlt néhány eseménye némi optimizmust ébreszthet azokban, akik a magyar légitársaságot a lassú agóniától féltették. Nem csak azért, mert a Malév komoly állami tőkeinjekciót kapott, és nem feltétlenül azért, mert csupa jó hír látott róla napvilágot. De az látszik, hogy már nem csak történnek vele a dolgok, hanem egyre inkább aktív szereplője saját történetének.

Nemegyszer heroikus küzdelmet kíván az üzletemberektől az iraki üzlet. S bár a külügyi és a gazdasági tárca a magyar vállalati közreműködők érdekében (is) hozta létre tavaly tavasszal az iraki újjáépítési irodát, túlságosan sok siker eddig nem övezte a kezdeményezéseket. Ám vannak lehetőségek, annak ellenére, hogy a projektcsomagok nagyobbrészt amerikai irányítás alatt vannak, s a magyar cégek még nem jutottak be a bűvös körbe.

A négy nagy multinacionális könyvvizsgáló-tanácsadó cég is üzleti lehetőséget lát a magyar kis- és középvállalkozóknak és az önkormányzatoknak nyújtott szolgáltatásokban. Vajon mennyire férhetnek hozzá a kkv-k és önkormányzatok a nemzetközi hálózat nyújtotta lehetőségekből és tapasztalatból szerezhető tudáshoz? Mit kínál a kisebbek számára a négy nagy, s hogyan közelíti meg az új piacot?

A tevékenységkihelyezés nem új keletű fogalom, ám a tartalma mára változott. Jelentősen módosult a kihelyezett feladatok köre, és más hatással van a vállalat életére maga az outsourcing is, amely – szoros összefüggésben a globális világ teremtette kihívásokkal – a modern vállalatirányítás egyik kulcseszköze lett, Magyarország számára pedig az újkori tőkevonzás komoly lehetőségét kínálja.

Magyarország olyan közlekedési piachoz csatlakozik május elsején, ahol a fuvarozóknak jobb feltételek között működő, nemzetközi tapasztalattal rendelkező versenytársakkal kell megbirkózniuk. A hazai vállalkozóknak tehát joggal vannak aggályaik. Persze aggódnak az Európai Unió fuvarosai is: nekik azzal kell megküzdeniük, hogy a belépő országokból jövők náluk jóval alacsonyabb áron kínálják szolgáltatásaikat.

Mik is azok a spin-off cégek? Olyan innovatív kisvállalkozások, amelyeket egy egyetem vagy költségvetési kutatóhely alkalmazottai alapítanak saját kutatási eredményeik piacosítása érdekében. Ezek létrejötte azonban nemcsak a vállalkozói életformára váltó kutatót szolgálja, hanem az anyaintézményét is, amely pluszforráshoz juthat a spin-offok révén. Itthon mindeddig sem egyetemi, sem állami szinten nem volt összehangolt támogatási rendszer ilyen cégek alapításának elősegítésére.

Nem éri meg új tehergépkocsit importálni, mert ezek a járművek hazánkban a legolcsóbbak – állítják a gépjármű-forgalmazók. Május elsejétől újdonság viszont, hogy ismét behozhatók az euro 2-es teherautók és buszok az országba, amivel a javarészt elöregedett és korszerűtlen járműpark frissíthető fel.

Mintegy hárommilliárd dollár bevételt hoz Kaliforniának a Hollywoodban készülô évi kétszáz film. Amerikában a filmkészítés az egyik legnagyobb üzletág, csak a játékipar elôzi meg. Dôreség lenne ezzel összehasonlítani Magyarország számait, és bár az iparág jelentôsége a jövôben talán nô, illúzió tengerentúli összegekrôl és körülményekrôl álmodozni. Egy fiatal amerikai rendezô mégis úgy döntött, hogy nálunk szeretne dolgozni.

Negyedik alkalommal találkoztak egymással a Piac és Profit által rendezett konferencián a kormányzat felelősei és az üzleti szektor, az önkormányzatok, a régiók, kistérségek képviselői, a gazdasági szervezetek szakmai szövetségei, érdekképviseletei. A felelős párbeszéd ezúttal is országunk jövőjéről szólt. Immár másodszorra mint európai uniós tagállamban került terítékre az ország versenyképességét alapvetően meghatározó területek fejlődésének irama, helyes iránya. A kormány képviselői ismét eljöttek, hogy beszámoljanak a megtett lépésekről és a tervekről. A másik oldal a beszámolókat követő konstruktív párbeszédekben fogalmazta meg kritikáit és építő javaslatait. Most is, mint minden eddigi találkozón, komolyan vettük egymást.

Múló divat vagy törvényszerűség a társadalmi felelősségvállalás megjelenése az üzleti életben? Vajon egy divatos arculati elemről van szó, vagy ennél tartósabb, mélyebb okok húzódnak meg a mögött, ha egy cég be akarja bizonyítani magáról, hogy tisztességes, etikus üzleti és emberi magatartásmintákat követ? Az áprilisi, nagy sikerű Etika és profit című konferencián felszólalók szerint a jó példa előbb-utóbb ragadós lesz.

A társadalmi felelősségvállalás olyan kötelesség, amivel nem szabad hivalkodni. Ugyanakkor mégiscsak jobb, ha beszélünk róla, hiszen a példamutató magatartás másokat is etikus cselekvésre ösztönöz – foglalható össze az Etika és profit című konferencia kerekasztal-beszélgetésének üzenete, amelynek résztvevői Üzleti Etikai Díjat kapott vállalatok vezetői voltak.

Kormányzati vezetők, politikusok, közéleti szereplők, az it-szektor vállalatainak képviselői, a civil szféra és a gazdaság más szereplői szálltak fel április 16-án az Európa Internethajóra, hogy megvitassák: hol tart Magyarország az információs társadalom, az információs gazdaság építésében akkor, amikor az egyik legfejlettebb globális integráció tagjává válik. Egy olyan gazdaság szerves része lesz, amely maga is erőteljes tempót diktál magának az eEurope programmal, hogy felzárkózzon a világ legfejlettebb információs társadalmaihoz, gazdaságaihoz. Az összkép, amelyet a konferencián felszólalók, az ország versenyképességéért felelősséget viselők és érzők felvázoltak, nem túl biztató. De reményt keltő. Van esélyünk, hogy átlagos fejlettségű tagországgá váljunk, ha…. Ha azt a határtalan mennyiségű tennivalót, szabályozási feladatot, , összehangolt munkát elvégezzük, felelős döntéseket meghozzuk, ami ránk vár, s amiről szó volt az internethajón. A Piac és Profit ismételten, ezúttal társrendezőként, felvállalta a fejlődés irányát mutató rendezvényt, s szokásához híven a www.piac-profit.hu magazinban és e lap hasábjain beszámol a legfontosabb gondolatokról.

A hazai infokommunikációs helyzetkép siralmas. Statisztikai mutatóink nemigen bírják ki az összehasonlítást. Lemaradásunk behozásához jelentős fejlesztési forrásokra és széles társadalmi hozzáférésre van szükség. Lesz-e elegendő pénz ahhoz, hogy a fejlettségi listán előrébb kerüljünk?

Komoly érdekeket sért az önkormányzatoktól elvonni olyan milliárdokat, amelyekre számítanak, s amelyek eddig „jártak” nekik, de az Európai Unió tagjaként ez a fajta támogatási rendszer nem tartható fenn – jelentette ki az Internethajó első kerekasztal-beszélgetését bevezető előadásában Tóth Zoltán, a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára.

Az élet úgy hozta, hogy többnyire egy-egy súlyos adatvesztés után kérték fel a céget az adatvédelmi rendszer felülvizsgálatára, a számítógépek rendszeres karbantartására, szaktanácsadásra, a biztonságos archiváló- és vírusvédő rendszer üzembe helyezésére. Ez a kihívás vezette a Kürt Computert a megelőzés, az adatvédelmi és adatbiztonsági technológia kidolgozásához. Így lett belőlük infostrázsa. A Kürt Computer Rendszerház Rt. igazgatója dr. Kürti Sándor.

Pétert és Csabát kétszer kellett kirúgni, hogy végre magukra találjanak. És saját lábra állva alapozzák meg internetes jövőjüket. Pénz híján, ötlettől és merészségtől vezérelve egy ma még páratlan internetes boltot hoztak létre, aztán egy webstúdiót is, ráadásként pedig megnyerték az Életpálya Alapítvány pályázatának fődíját. Huszonöt évesek.

 

Az információt nemcsak úgy lehet elrejteni, ha titkosítjuk, hanem úgy is, ha mértéktelen mennyiségben áll rendelkezésre adat. Dombi József húszéves kutatómunka eredményeként olyan tudás birtokába jutott, aminek segítségével el tudunk igazodni az egyre dagadó adatsokaságban. A szegedi tudományegyetem docense, a matematikai tudományok kandidátusa elméleti kutatásainak eredményeit a gyakorlatban is megvalósítja, s jelentős nemzetközi sikereket tudhat maga mögött: az általa alapított cég terméke, a DataScope nyerte el 1997-ben az Európai Információtechnológia Díjat, amit maga az Európai Unió elnöke adott át, két éve pedig „Az év legjobb szoftvere” lett az USA legnagyobb számítástechnikai kiállításán, a Las Vegas-i Comdexen.

Varga Csaba nemzetközileg elismert animációs filmrendező a nyolcvanas évek közepén úgy döntött, keres maga mellé egy menedzsert, hátha „attól jobban fognak működni a dolgok”, s rávette Erkel Andrást, legyen ő ez az ember. Közel másfél évtizedes együttműködésük során sok vihart és sok sikert éltek át, s munkájuk gyümölcse, a Varga Stúdió, majd Varga Holdings nemcsak a filmszakmában aratott babérokat: stratégiai cél, hogy a cég tőzsdére megy Londonban.

Nem hittem el, idézi fel Somlyai Gábor a tizenegy évvel ezelőtti pillanatot, azt, amikor 1990-ben először látta igazolva feltételezését, miszerint a vízben lévő deutérium mennyisége és a sejtosztódás között szoros összefüggés van. Mielőtt azonban tisztáznánk, hogy mi az a deutérium, érdemes megismerkedni az előzményekkel és az elmúlt több mint tíz év történéseivel, küzdelmeivel.

Zafírbetétes, 18 karátos aranygyűrűt kapott a Környezetvédelmi Szolgáltatók Szövetségének egyik első környezetvédelmi díjasa, Deák György, a Biofilter Kft. ügyvezető igazgatója. Hogy miért? Mert a használt sütőolaj begyűjtésének, szállításának és kezelésének Európában is példaértékű magyarországi rendszerét hozta létre. A tizenkét éve indult egyszemélyes vállalkozás ma közel kétszáz embernek ad munkát, s míg az első évben 36, tavaly már 4 ezer tonna veszélyesnek minősített zsiradék csatornákba kerülését akadályozta meg.

Míg az ipari parkok többségének szolgáltatásai nem igazán vonzók, nem igazán elérhetők a kis- és középvállalkozások számára, addig a Budaörsi Ipari és Technológiai Park a maga 55,5 hektárján Dél-Buda és környékének kisvállalkozói centrumaként kíván működni. S a régió vállalkozói hamarosan nemcsak az alapközműveket vehetik igénybe közösen, hanem a legmodernebb informatikai infrastruktúrát is.

Sok hazai kis- és középvállalkozás ünnepli az idén a tizedik születésnapját, mindazok, amelyek már a rendszerváltáskor ébredtek, és reális tervekkel vagy egyszerűen csak szerencsésen indultak. Az évforduló tehát önmagában még nem szolgálna indítékul, hogy bemutassuk az egykori Paqart Design Stúdiót, a mai Paqtrade Kft.-t. A tulajdonos-ügyvezető Nagy Alexandra, Ferenczy Noémi-díjas ipari formatervező legújabb sikere, a Packprint 2001 csomagolási versenyén kapott fődíj azonban már igen, és még inkább az a tény, hogy – mint kiderült, a tíz év alatt nem először – PHARE-támogatást is nyert vállalkozása fejlesztéséhez.

A Solvo – ami latinul megoldást jelent – nem úgy jött létre, mint általában a magyarországi K+F cégek, nevezetesen, hogy néhány tudós belefárad az intézményesített tehetetlenségbe, és kiugrik az egyetemről vagy alulfizetett akadémiai állásából, és komoly kutatói múlttal ugyan, de annál kevesebb üzleti érzékkel megpróbálja értékesíteni azt, amije van. Ez a cég ehelyett arról szól, hogy egy ambiciózus, a kockázattól sem visszariadó, a tudomány zárt körű világában remek kapcsolatokkal rendelkező, ám mégsem tudós, hanem minden porcikájában az üzlet iránt elkötelezett fiatalember két év alatt felállított egy nagyon erős menedzsmentet, amelynek fő feladata: meggyőzni a kockázati tőkét arról, előbb-utóbb megütik velük a főnyereményt.

Állítólag a hetedik év kritikus szokott lenni az ember életében, de a szakmában immár hetedik éve jelen levő Pastell Stúdió tulajdonosával folytatott beszélgetésünk során semmiféle veszedelemre nem bukkantam, hacsak azt nem tekintjük annak, hogy Megla Rózsa igen precíz, és nagyon szigorú. Akár manöken is lehetne, de ő inkább gyártja, gyártatja a ruhákat, mintsem bemutatja.

Ez az írás egy olyan sikeres, hazai családi vállalkozásról szól, amely talán bárkié lehetne, ha történetesen van egy olyan fia, mint e történet mozgatója. Persze az is kiderül belőle, hogy azért a dolgokat nem lehet a véletlenre bízni, hogy innováció nélkül nem megy, és hogy ha nő egy vállalkozás, hozzá kell igazítani a szervezetet. És még sok egyéb is…

Mozgás az élet! – hirdeti, vallja Regőczy Krisztina, a magyar jégtáncsport kiemelkedő egyénisége, sokszoros magyar-, világ- és profivilágbajnok, olimpiai és Európa-bajnoki ezüstérmes. Mozgás az élet! – hirdeti Regőczy Krisztina, a gazdagréti Tornászda és Szépségház társtulajdonosa és szakmai vezetője. Az egyensúlyozás, a koreográfia és a harmónia szerelmese hű maradt önmagához. Igaz, néha kicsit sajog a szíve.

Merészség és talán meggondolatlanság kellett ahhoz, hogy Vámosi Zsolt rábírja a barátait: kezdjenek játékszoftver-fejlesztésbe egy garázsban, majd első demójukkal egy amerikai szakmai vásáron házaljon, hogy megszerezze a továbblépéshez szükséges előleget valamelyik kiadótól. A szoftverfejlesztés nehezen kalkulálható, bizonytalan kimenetelű tevékenység. Ám megrendelésekkel, a szervezet rugalmas átalakításával a bizonytalansági tényező is kordában tartható – talán ez a Philos Laboratories alig több mint fél évtizedes történtének tanulsága. Persze a kordában tartást igencsak segítette az, hogy 2000–2001-ben két lépcsőben kockázati tőke érkezett a cégbe.

Geszti Péter önmagát tömegkommunikátornak nevezi, ami elég pontos kifejezés, ha azt nézzük, hogy volt már színész, műsorvezető, zenekaralapító-dalszövegíró, reklámügynökség-vezető. Most ez utóbbi minőségében kérdezzük.

Nagy Dániel és Ráski Orsolya ezüst- és aranyművesnek tanult akkor, amikor csak Magyarországon volt lehetőség az ezüstművesség kitanulására egész Európában. Orsi az aranyművességhez, Dani mindkét mesterséghez ért. A munkában igényes és maximalista fiatal házaspár sikerének titka az arany- és ezüstművesség ötvözése. Műhelyükben dísz- és kegytárgyakat, kis sorozatú és speciális ékszereket készítenek aranyból, ezüstből, platinából, régi ékszereket restaurálnak. 2000 tavaszán pályázatukkal második helyezést értek el az Életpálya Alapítvány területi és országos döntőjén, s a még nagyobb elismerés sem váratott magára: idén, a kétévente sorra kerülő Tahiti Gyöngy Trófea versenyben a Poszeidon kincse című munkájukkal magyarországi első helyezést értek el dizájn kategóriában, kijutva ezzel a nemzetközi mezőnybe.

A költségekkel való takarékosság kényszere a gazdálkodók örök törvénye. Az új gazdaság korában azonban már senki sem hiszi azt, hogy a chaplini modern idők mintájára – egy-egy csavar szorosabbra húzásával, a futószalag tempójának gyorsításával – ma is jelentős mértékű költségmegtakarítások érhetők el. Erre a kihívásra újfajta válasz született: a gazdálkodói szervezet radikális átalakítása.

Vannak, akik még azt hiszik, hogy a sikeres üzlethez is az a három dolog kell, ami a háborúhoz: pénz, pénz és pénz. Ifjabb Horváth Gyula szerint azonban a pénz, a tudás és a szerencse a szükséges hármas. Negyedikként pedig a személyes kontaktus a vevőkkel. Ő csak tudja: tíz évvel ezelőtt a nagymama kisszobájából indult az üzlete, amely ma már áruház.

Minden Európában kapható haszongépjármű – típustól és felszereltségtől függetlenül – beszerezhető Magyarországon is. A korosabb járművek lecserélésének üteme azonban viszonylag lassú, még akkor is, ha az elmúlt években kifejezetten dinamikusan nőtt a hazai haszongépjármű-értékesítés. Pedig jövőre bizonyos kategóriákban komoly drágulásra lehet számítani.

Serényi János újságíró egy kreatív igazgatóval és egy titkárnővel indította el 1988-ban a kilenc évtizedes múltra visszatekintő multinacionális reklámügynökség magyarországi képviseletét. Nem gondolta, hogy a cég hamarosan százhatvan embert foglalkoztató, piacvezető pozícióját tizenegy éve őrző ügynökséggé nő, több milliárd forintos éves forgalommal. Úgy tűnik, ügyfeleiknél sikerült megcáfolni azt, hogy „a reklámköltések fele kidobott pénz, csak azt nem tudjuk, hogy melyik fele”, a külföldi tulajdonosokat pedig meggyőzni arról, hogy szabad kezet adjanak a magyar menedzsmentnek.

A kívülről, frissen kinevezett vezető előtt nincs más alternatíva: kénytelen bemutatnia formális eredetű dominanciáját, és döntenie, utasítania kell. Egyedül, mert a helyzetéből fakadóan egyedül van, és irányító pozícióját saját jogon kell elnyernie. S ezt úgy kell tennie, mint aki csak a csoportmunkában hisz. Jutalma: a magányosság.

Volt egyszer egy Hauer. Úgy száz évvel ezelőtt. A Józsefváros Zserbójaként emlegették, s a pesti polgárok egyik kedvenc uzsonnázóháza lett. A második világháború, majd az államosítás vetett véget a töretlen történetnek. Egy hónapja ismét van Hauer. Az egykori DJ, majd a látványpékségek meghonosítója, Fehér Miklós látta meg benne azt, amivé a jelek szerint alakulni fog: szigetté, ahol a test és szellem egyaránt felüdülhet. A több mint négyszázmilliós beruházással felújított és bővített Hauer a tervek szerint nonprofit vállalkozásként fog működni.

Biztató, hogy egyre gyarapodik azok száma, akik odafigyelnek arra, mit esznek. Egyre többen látogatják az ökopiacokat, egyre többen forgatják a boltokban a csomagolt árukat, konzerveket, nézik, milyen E-k vannak rajtuk feltüntetve, s egyre több a híve a vegetáriánus táplálkozásnak is. Az alábbiakban egy reformvendéglőről lesz szó, ahol nem csupán az ételre, hanem a környezetre, a felszolgálás minőségére is odafigyelnek. De itt nem a technikán van a hangsúly, sokkal inkább a szellemiségen, aminek hit az alapja. A hit, hogy amit tesznek, az segítség lehet mások számára.

Hét-nyolc év múlva nem lesz hagyományos közért. Csak azok az üzletek maradnak meg a versenyben, amelyek többletszolgáltatásokat kínálnak, például vendéglátással egészítik ki a kiskereskedelmi tevékenységet – állítja Jelen Béla, a Sláger Rt. vezérigazgatója. – Ehhez korszerű infrastruktúrára, korszerű termékekre van szükség. Ám ennek a feltételnek a ma működő, mintegy 23 ezer üzletnek jó, ha a fele megfelel majd. A Sláger Rt. portréját azért tartottuk fontosnak meg rajzolni, mert az a hazai kiskereskedelem egészére jellemző vonásokat mutat.

A Johnson & Johnsonból – amikor az 1998-ban elsorvasztásra ítélte – egy szállítási szerződéssel szállt ki a nemzetközi fúzió révén hozzákerült egri Sanatmetal, és ma már a cég stratégiai beszállítója. Farkas József tulajdonos-ügyvezető szerint ez a legjobb bizonyíték arra, hogy az elmúlt tizenkét évben érdemes volt többször is a teljes addigi egzisztenciáját kockáztatnia. A másik bizonyíték pedig alighanem a miniszterelnöktől a közelmúltban átvett Nemzeti Minőség Díj, amit kisvállalati kategóriában ők kaptak meg.

Geppetto alkotta meg Pinocchiót, a fabábút, amely életre kel. A Geppetto Design Stúdió munkatársai dizájnbútorokat terveznek, amelyek a megrendelő lakásában telnek meg élettel. A három fiatalból álló csapat, Elek Márton, Elek Máté és Buzogány Ildikó a semmiből teremtett céget, a kreativitásuk és kitartásuk volt a tőkéjük. Eddig sikertörténet az övék, ám leküzdendő akadályok folyamatosan vannak. Szerintük a megoldás az előremenekülés.

A sámlira már hiába áll föl Karsai Béla: holdingja akkora, hogy kisipari módszerekkel irányíthatatlan. Kitanulta a vezetéstudományt, hovatovább maga is írhatna tankönyvet. De egyelőre a növekedésre koncentrál. Évek múlva világcégek globális beszállítójává kívánja fejleszteni a nevét viselő részvénytársaságot.

Az oktatás, a tudományos kutatás-fejlesztés és a fejlett technológiájú cégek együttélése valósul ott meg mintegy ötezer hektáron a Zsámbéki-medencében. Az egyéni kezdeményezéssel elindított folyamat egyszer csak közösségi érdekké vált, belépett egyenrangú érdekeltként a kormány, a tudomány, az alkotó értelmiség és a térség. A zsámbéki tudásvölgy a várakozások szerint kétszázalékos GDP-növekedést és ötvenezer új munkahelyet fog eredményezni. A Talentis program megálmodója, Kenyeres Sándor úgy véli, egyre többen vannak a gazdaságban, akiknél a szellemi és a gazdasági felemelkedés együtt járt a közösségi érzés, a felelősségvállalás erősödésével.