Mi húzódik meg valójában még az olyan szelídnek hangzó feladatok mögött is, mint az önkormányzatok működésének hatékonyabbá tétele és az önkormányzatok optimális elektronizáltsága? Bár az Európai Unió konkrétan semmit nem ír elő e kérdésben a tagállamok számára, azt elvárja, hogy az egyes országok a rendelkezésre álló erőforrásokkal hatékonyan gazdálkodjanak – mondta Tóth Zoltán,a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára.

Különbségek megszüntetése

A közigazgatási fejlesztés iránya tehát: emberközpontú, hatékony, szolgáltató jellegű, a nemzeti sajátosságokat figyelembe vevő rendszer létrehozása. A cél a szolgáltatásban meglévő, hatalmas különbségek kiküszöbölése, hiszen a fővárosban vagy a határszélen élőt egyaránt megilleti a gyors ügyintézés joga, mint ahogyan az is, hogy a gyereke felsőbb iskolákba kerülhessen, az utcán rosszul lévőhöz pedig időben érkezzék az orvosi segítség. Az államtitkár a szép szavakon túl konkrét elképzelésekről is beszámolt. A kormány 168 kistérséget nevezett meg, és ezek működtetéséhez készülnek a törvényi keretek, s pénzt is rendelnek a feladatokhoz.

A területi szintű közigazgatási reform keretében a következő lépés, hogy a hét statisztikai régióból olyan valódi közösségek jöjjenek létre, amelyek képesek az uniós pályázati lehetőségek kihasználására – csengtek egybe az államtitkár szavai a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal elnöke, Kovács Flórián Lászlóéval. – Amivel azonban együtt jár a decentralizáció, a jelenlegi hatáskörök átrendezése. Ez főként a megyei önkormányzatoknál sért komoly érdekeket, de megszünteti az abnormális pénzügyi elosztási rendszert.

Nem kell mindennel a szabályozásra várni

Gáspár Mátyás, a Magyar Teleház Szövetség elnöke, Kovács Árpád, a Kopint-Datorg ügyvezető igazgatója, Szolnoki Zsolt, a BM informatikai hivatalának vezetője, valamint Vetési Iván, a Matáv igazgatóhelyettese között kibontakozó problémafelvető és javaslatokat tartalmazó beszélgetés során tisztázódott, hogy az egységes önkormányzati információs rendszer és informatikai hálózat kiépítése, az infrastruktúra biztosítása állami feladat csakúgy, mint a szabványosítási követelmények meghatározása. S nemcsak azért, mert az egyes önkormányzatok adottságai igencsak különbözőek, hanem azért is, mert az önkormányzatokhoz delegált közigazgatási feladatoknak csak az egyharmada helyi jellegű, a kétharmada klasszikus központi.

Elhangzott, hogy az elektronikus aláírási törvény a közigazgatásban nem alkalmazható, ezért az elektronikus ügyintézés terjedése érdekében a járható út, ha konkrét célokra teremtik meg a valódi e-aláírás lehetőségét. A kerekasztal résztvevői egyetértettek abban, hogy bár a szabályozásban vannak hiányosságok, nem kell mindennel a szabályozásra várni. S ahhoz, hogy az e-ügyintézés napi gyakorlattá váljék, sok kisebb lépést kell és lehet megtenni.

Jürgen Köppen: Le kell győzni a versenyhátrányt!

Az Európa Internethajó konferencia zárszavát Jürgen Köppen, az EU Bizottság magyarországi delegációjának vezetője tartotta.

- Az Európai Unióban az információs technológiák minél szélesebb körű elterjedését szorgalmazzák a gazdaságban. A cél az, hogy az állampolgárok, az oktatási intézmények és a vállalatok minél nagyobb számban férjenek hozzá a világhálóhoz és az IT technológiákhoz. Ha a gazdaság szereplői kihasználják az új technológiák adta lehetőségeket, versenyképességük javulni, tudásuk pedig növekedni fog.

Magyarországon az internetpenetráció a környező országokéhoz hasonlítva alacsony – figyelmeztetett. – Ha nem használjuk ki az internet adta előnyöket, az hátrányos lesz versenyképességünkre. A vállalkozások számára előnytelen, ha nincsen vállalati honlapjuk, internetes profiljuk, hiszen így nem tudják hatékonyan tartani a kapcsolatot beszállítóikkal, partnereikkel. Magyarország számára a megoldás a tudásalapú társadalom és gazdaság létrehozása, amelynek előfeltétele az információs technológiákhoz való egyetemes hozzáférés. A képzésre, oktatásra, a K+F tevékenységre nagyobb hangsúlyt kell fektetnie. Az Egyesült Államok gazdasági hatékonyságának növekedése is a nagyszámú IT-beruházás következménye volt. Magyarország egy főre eső GDP-je az EU-átlag 52 százaléka, az ipari munkás bére pedig mindössze az egynegyede. Az infrastrukturális fejlettség alacsony, viszont az állam jelenléte a közszolgálati szektorban példátlanul magas. Az állami szektor az erőforrások 50 százalékát használja fel hazánkban, ezért a lakosság jogosan várhatja el tőle, hogy tegyen többet a fejlődés érdekében. Magyarország számára az egyedüli megoldás az intenzív fejlődés a beruházások, a munka mobilitása és a kvalifikáció területén. A nyelvtudás a negyedik fontos tényező.

-Tudomásom szerint Magyarországon a kis- és középvállalati szektor IT elérhetősége nagyon alacsony, különösen egyes gazdasági szektorokban, mint például az agrárium. Amíg Magyarországon az agrárgazdaságok hat százaléka rendelkezik internetkapcsolattal, addig az EU-ban ez az arány hatvan százalék. Az unióban nagy piaci potenciál van; a csatlakozás Magyarország esetében is fölgyorsítja majd a pozitív változásokat, motiválólag hat majd gazdaságára – szólt Jürgen Köppen az Internethajó utasaihoz.