Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter, az általa védnökölt Etika és profit című konferencia nyitóelőadásában átalakította az ismert közmondást:

– A pénzhez vezető útnak bizony szaga van – jelentette ki. – Van valami beteges abban az emberben, akit csak a pénz érdekel – folytatta –, és a csupán profitban gondolkodó vállalat is legfeljebb rövid távon lehet sikeres.

S bár a miniszter az etika és profit kapcsolatában maga is a lelkiismeret parancsáról beszélt – amire a későbbiekben, különböző megfogalmazásokban számos felszólaló visszatért –, hosszan és példákkal illusztrálva fejtegette az állam szabályozó szerepét. A környezetvédelmi előírásokkal, a törvényes szankcionálási lehetőségekkel ugyanis alaposan befolyásolható egy üzleti vállalkozás kimenetele, amennyiben nem venné kellő mértékben figyelembe a sajátjain túl a társadalmi érdekeket is. A nem környezettudatos vállalkozás azonban a maga érdekeit sem ismeri fel – mutatott rá a miniszter –, hiszen számos vizsgálat igazolja, hogy a fogyasztók a környezetbarát termékeket preferálják.

Becsület és/vagy szakszerűség?

Az etikus üzleti magatartásnak csak az egyik, bár igen fontos eleme a környezettudatosság. Része az is, hogy miként viselkedünk az üzleti életben: befelé, például a munkatársainkkal, és kifelé, a szállítóinkkal, megrendelőinkkel, szűkebb és tágabb társadalmi környezetünkkel. S ne higgyük azt, hogy könnyű eldönteni, mikor viselkedünk helyesen, és főként eredményesen! Zsolnai László egyetemi tanár egyfajta mátrixon érzékeltette azt a dilemmát, amikor arról kell döntenünk, hogy becsületesség és szakszerűség szempontjából kiket engedjünk magunkhoz közel, és kiktől tartsuk magunkat távol.

– Természetesen azokkal a legjobb együttműködni, akiket a kettő együtt jellemez. Viszont mit tegyünk, ha bár potenciális partnerünk egyértelműen hozzáértő, ám hiányzik a bizalom iránta? Vagy fordítva, ha nagyon is becsületes, de nem kompetens az adott szakterületen?

– Az etikusság és a profit között nem kell választani – állította többek között Geoff Skippage, a Central Europen Institute for Leadership and Ethics vezetője, véleményét egy kétszáz hazai nagyvállalat körében végzett kutatással alátámasztva. A megkérdezettek nyolcvan százaléka szerint ugyanis a vállalati etikai kódex és annak betartása javítja a versenyképességet.

Szakmai etikai kódexek

– Minden iparág, még az olyanok is, mint a dohány-, a szesz- vagy éppen a hadiipar, létező emberi igény kielégítésére jött létre – ezt már az egyik délutáni előadó, Lábody László, a British American Tobacco (BAT) Rt. vállalati kapcsolatok igazgatója hangsúlyozta. – A kérdés csupán az, hogy mindezt etikusan, jogszerűen teszi-e. A globalizáció idején egyre kevesebb lehetősége van az államnak, hogy hatékonyan befolyásolja a multik működését. Éppen ezért van szükség a vállalati gyakorlat és a társadalmi elvárások közötti összhang megteremtésére.

Ezt a BAT-on belül bonyolult társadalmi párbeszéd során kísérelték meg kimunkálni. Az első szakaszban a cégnek meghatározta azt a témát, amelynek a társadalmi hatását vizsgálni kívánta. Ezt követte a párbeszédre való felkészülés és a munkavállalókkal folytatott beszélgetések. Tartalmi jegyzőkönyv készült, s visszajelzést adtak a résztvevőknek. Ezután lehetett kidolgozni a vállalat akciótervét, a felelősök, résztvevők és határidők megnevezésével. Az így kialakult, akár etikai, társadalmi elvárások összességeként is meghatározható dokumentumot még szabványosítani és hitelesíteni kellett. De mivel az eljárás drága, joggal merül fel a kérdés, hogy megéri-e? A BAT szerint igen, hiszen az egyetlen olyan dohányipari cég a Dow Jones azon listáján, amelyre a fenntartható fejlődés alapján gyűjtötték ki a cégeket.

– Egy vállalat életében vannak a jog által lefedett területek, és olyanok, ahol hiányos a szabályozás. A saját kezdeményezések és a szakmai etikai kódexek ezt az űrt hivatottak kitölteni – mondta Komáromi Péter, a Joint Venture Szövetség Etikai Bizottságának elnöke, a szövetség egységes etikai kódexe kidolgozásának irányítója. – Az egyes vállalati típusoknak eltérő formájú és mélységű etikai kódexre van szükségük. Egy kis cégnél elegendő néhány alapvetést írásba foglalni. A közepes és nagyvállalatok esetében már érdemes intézményesíteni az elvárásokat. Az etikai normák, etikai bizottságok felállítása azonban nem válthatja ki a vezetői példamutatást és következetességet.

Társadalmi felelősségvállalás

Maga az etikai kódex egyfajta szabálygyűjtemény, amely magában foglalja az össztársadalmi célok védelmét, az alkalmazottaktól elvárt viselkedésnormákat, a vállalat vállalt céljait, az üzleti partnereivel, valamint a társadalom egészével szembeni magatartását. Ez nem más, mint a társadalmi felelősségvállalás, a corporate social responsibility (CSR). Erről már Szabó Eszter, a GE Hungary Rt. kommunikációs igazgatója szólt. S hogy a CSR mennyire nem öncélú, annak alátámasztására kiemelte: az utóbbi időben nőtt azoknak a tudatos fogyasztóknak az aránya – erre utalt Persányi Miklós is –, akik egy-egy hiba elkövetése után büntetik az érintett céget. Európában a vevők 29 százaléka tartozik ebbe a kategóriába, s bár hazánkban még csak 10 százalék, nálunk is bővül ez a kör. Azt, hogy mit jelent a társadalmi felelősségvállalás, talán az Európai Parlament fogalmazta meg a legegyszerűbben: bővíti a cégek és az országok gazdasági növekedését, és elősegíti a fenntartható fejlődést.

– Bár a GE-hez képest még csak a kezdeti lépéseknél tart, de igyekszik társadalmi felelősségvállalással tevékenykedni a Tesco is – mondta Danks Emese kommunikációs igazgató. A környezetvédelemben fontos, hogy megvalósították a szelektív hulladékgyűjtést, az áruházakat egy logisztikai bázisról látják el, nagy hangsúlyt fektetnek a képzésre, és gondot fordítanak a munkaerő-piaci egyenlőtlenségek felszámolására. Véradó napokat szerveznek a Vöröskereszttel együttesen, és az idén először megtartják az Alzheimer-világnapot. Nemrég vezették be az év támogatottja programot, amelynek keretében évről évre egy-egy, gyerekekkel foglalkozó alapítványt támogatnak a cég dolgozói, illetve a vásárlók.

Cél az élhető világ megteremtése

– Mára a cégek etikus magatartásának célja nem a saját fenntartható fejlődésük megalapozása, hanem az egész emberiség számára élhető, sőt túlélhető világ megteremtése kell, hogy legyen – hangzott el László Ervin filozófus, a Budapest Klub alapítójának, az idei Nobel-békedíj jelöltjének zárszavában. Aki, mivel személyesen nem tudott megjelenni, videón küldte el üzenetét, ám mintha az előtte szólókhoz csatlakozott volna. A döntéshozók, a nagy cégek különösen nagy felelősségére hívta fel a figyelmet, amely kiterjed az egész bolygó, világunk élhetővé tételére, különösen abban a szituációban, amikor tudományos műhelyek sora kapcsolta be a riasztókészüléket a Föld egyensúlya megbomlásának reális, még a mi időnkben bekövetkező veszélyét felmérve.