Első pillantásra felmerülhet a kérdés, hogy egy jelentős telekommunikációs szolgáltató milyen szerepet játszik a fenntarthatósági és ESG szempontok érvényesítésében. Az információs és kommunikációs technológiai (ICT) szektor – bár nem a legintenzívebb kibocsátó – globális szinten mégis hozzájárul a szén-dioxid-kibocsátáshoz, melynek aránya a teljes globális kibocsátás 1,8-2,8 százalékát teszi ki. Ebből adódóan a szektor szereplőinek, így a Magyar Telekomnak is, kiemelt felelőssége van a fenntartható működés és a környezeti terhelés minimalizálása terén.
A szektor energia, és a készülékek előállításához szükséges alapanyagigénye kimagasló. „Globálisan évente 62 millió tonnányi elektronikai hulladékot termelünk, évente pedig több mint 1 milliárd telefont gyártunk” – mondta el a lapcsoportunk által szervezett Klasszis Fenntarthatóság 2025 konferencián Szabó-Molnár Csilla, a Magyar Telekom ESG vezetője.
Hendikeppel indul tehát az infokommunikációs ágazat a fenntarthatósági törekvéseket illetően. Azonban ez csak még fontosabbá teszi, hogy a szektor legnagyobb szereplői aktív előmozdítói legyenek a klímavédelemnek. Szabó-Molnár Csilla előadásában a Magyar Telekom jó gyakorlatait osztotta meg a felelős digitalizáció kapcsán.
Fotó: Klasszis Média / Dala Gábor
Csatasorban a zöld digitalizáció
A prezentáció is számokkal indult, most mi is tegyünk hozzá még néhányat. A mesterséges intelligencia kiszolgálásához szükséges adat és szerverközpontok jelenleg a globális energiafelhasználás egy-másfélszeresét igénylik. Nagyon rövid időn belül, 2026 végére a kripto ökoszisztémával együtt ez az arány a 4 százalékot is elérheti, ami Japán teljes energiafelhasználásának felel meg. 2030-ra pedig több mint a duplájára emelkedhet az adatközpontok villamosenergia-igénye.
