Juncker, akit a brit EU-tagságról 2016 júniusában tartott – a kilépésre voksolók szűk, 51,89 százalékos többségű győzelmével végződött – népszavazás közelgő tizedik évfordulója alkalmából szólaltatott meg a londoni üzleti napilap, kijelentette: nem hiszi, hogy lehetséges lenne az újbóli brit EU-csatlakozás, mivel Nagy-Britannia „bizonyos mértékben mindannyiunkat megsértett” a távozással tett „történelmi horderejű lépésével”.
Juncker szerint emiatt „rideg fogadtatásban részesülne” a tagországok többsége részéről az esetle ges brit csatlakozási kérelem. Luxemburg korábbi miniszterelnöke, aki a brit EU-népszavazás idején töltötte be az Európai Bizottság elnöki tisztségét, az interjúban kijelentette: az általa valószínűsített „rideg fogadtatás” okai között lenne az is, hogy Nagy-Britannia nagyon szoros kapcsolatokat ápol az Egyesült Államokkal, „Amerika viszont mostanában nem örvend túlzott népszerűségnek az Európai Unión belül”.
Fotó: Depositphotos
Jean-Claude Juncker hangsúlyozta azt is, hogy ha Nagy-Britannia mégis visszatérne az EU-ba, nem kapná meg azokat a kedvező feltételeket, amelyeket uniós tagsága idején elért.
Ezek közé tartoztak azok az egyedi kimaradási záradékok, amelyek alapján Nagy-Britanniának nem kellett belépnie az euróövezetbe, és az uniós országok közötti belső határellenőrzést eltörlő schengeni egyezményhez sem kellett csatlakoznia.
A Financial Timesnak adott interjúban Juncker elmondta: már a tíz éve tartott népszavazás előtt meggyőződése volt, hogy a referendum a kilépést pártoló tábor győzelmével végződik. Az Európai Bizottság volt elnöke szerint ugyanis Nagy-Britannia „soha nem érezte magát kényelmesen” az EU-ban, és a korábbi brit kormányok is arról győzködték a lakosságot, hogy a brit EU-tagságnak csak gazdasági indokai vannak.
