A vállalati működés digitalizációja és az automatizált jelentkezőkövető rendszerek (ATS) elterjedése alapjaiban változtatta meg a hazai toborzási piacot, azonban a technológiai kényelem mögött jelentős strukturális hatékonyságveszteség húzódik. A The Seniors 2026 tavaszán végzett kutatása rávilágít arra, hogy a mesterséges intelligenciára és kulcsszó-matchingre épülő algoritmusok rutinszerűen szűrik ki a 20-30 év szakmai tapasztalattal rendelkező, magasan kvalifikált jelentkezőket, még mielőtt a humán erőforrásért felelős szakemberek egyáltalán értékelhetnék a pályázatokat. A kapott adatok alapján az automatizáció nem csupán a szelekciót szigorította, hanem egy olyan rendszerszintű működési anomáliát hozott létre, amely mind a vállalati, mind a munkavállalói oldalon mérhető konverziós csökkenést eredményez.

Ez a digitális működés egy önmagát gerjesztő folyamatot hozott létre a hazai munkaerőpiacon. A szoftveres szűrések miatt a jelöltek egyre több helyre pályáznak, aminek egyenes következménye a HR-osztályokra zúduló kezelhetetlen pályázatmennyiség. Mivel az álláskeresők azt tapasztalják, hogy az automata rendszerek miatt láthatatlanná válnak a piacon, kényszerűségből változtatnak álláskeresési módszereiken, és sokkal több helyre adják be a jelentkezéseiket. A The Seniors adatai szerint nem ritka, hogy egy-egy vezetői pozícióra több mint ezer jelentkező regisztrál, míg a marketing és kommunikációs területeken a 300-400 fős jelöltállomány vált teljesen általánossá. Ezt a tömeget a vállalatok belső humán kapacitás hiányában újabb automatizált szűrőkre bízzák, így a szoftverek beállításai miatt például a megélt válságkezelési tapasztalat és a valós szakmai hozzáadott érték rejtve marad a döntéshozók előtt.