A kérdés aktualitását a bizalmi vagyonkezeléseket érintő jogszabályi változás adja. A módosítás a konstrukcióhoz kapcsolódó adókedvezményeket visszamenőlegesen nem szüntette meg, hanem az adóhatóság ellenőrzési kötelezettségét jelölte ki.

Az iroda korábbi elemzése azt tekintette át, hogy a vizsgálat során milyen szempontok kerülhetnek előtérbe: hogyan jött létre a vagyonkezelés, mit tartalmaznak a szerződések, meddig állt fenn a struktúra, ki hozta valójában a döntéseket, és mikor, milyen indokkal került ki belőle vagyon. A mostani összeállítás ezt folytatja, immár a gyakorlatban visszatérő felépítések felől.

Ellenőrzés mindenképpen várható

A bizalmi vagyonkezeléseket érintő adóellenőrzések pontos tartalmát ma még senki nem ismeri, a jogszabályi rendelkezésekből, az adóhatóság eddigi gyakorlatából és a jogalkotói indokolásból azonban megalapozott következtetések vonhatók le arra nézve, hogy mi kerülhet a középpontba.

„Az ellenőrzés bekövetkezése ma már nem valószínűségi kérdés. Aki bizalmi vagyonkezelésben tartja a vagyonát, annak számolnia kell azzal, hogy előbb vagy utóbb sor kerül rá” – mondta dr. Békés Balázs, az SQN Trust igazgatósági tagja, a BékésPartners alapító partnere.

Az iroda szakértői hangsúlyozzák, hogy az öt leírás szándékosan túlzó, és mindegyik egyetlen szempontot emel ki. A gyakorlatban egyik minta sem fordul elő ilyen tiszta formában, jellemzően csak egy-egy elemük jelenik meg egy egyébként megfelelően felépített struktúrában.