A bizalmi vagyonkezelés elsősorban nagyobb magánvagyonok gondozására alkalmazott, angol eredetű jogintézmény, olyan szerződéses viszony, ahol a vagyon eredeti tulajdonosa, a vagyonrendelő vagyonát vagy annak egy részét elkülöníti és ideiglenes jelleggel átruházza a bizalmi vagyonkezelőre, azzal a céllal, hogy a vagyonkezelő a ráruházott vagyont kezelje, adminisztrálja, vagy éppen gyakorolja a tulajdonosi jogokat.

Bár a magyarországi bizalmi vagyonkezelés az utóbbi években kitört a jogászszakmai körökből, és egyre ismertebbé vált az üzleti életben, még hosszú az út odáig, hogy olyan általánosan elterjedt intézménnyé váljon, mint a „trust” az angolszász világban. Friss és a magyar polgári jogtól valamelyest rendszeridegen konstrukcióról lévén szó, nem különösebben meglepő, hogy a közgondolkodásban egyelőre számos tévhit tartja magát. Simon Stella, az AegisLegal szakértője segít eloszlatni ezeket.

Az USA-ban már a virágkorát éli, Magyarországon viszont a fogalom még csak az elmúlt években kezdett igazán beépülni a köztudatba. A family office, mint egy vagyonkezelési mód, a családi vállalkozások befektetéseit, likviditáskezelését és teljes adminisztrációját képes összefogni.

Ha a cégvezető gyerekei nem alkalmasak a családi vállalkozás átvételére vagy szimplán nem érdekli őket a biznisz, vannak módjai a vagyonátörökítésnek úgy, hogy garanciákat és fékeket építhessen be az örökhagyó, s az örökösök ne kótyavetyélhessék el a vagyont és a céget. Erről is szó volt a Piac & Profit Generációváltás – Finisben című konferenciáján.

A Piac & Profit által rendezett Generációváltás finisben – A sikeres cégutódlás receptje című konferencia előadásaiban a cégvezetés átadásának folyamatokat megőrző, technokrata megközelítése mellett nagy hangsúly tevődött a családi dinamikák, az érzelmi gócpontok kezelésére is.

Egy családi vállalkozás és tulajdonosa életében eljöhet a pillanat, amikor a vagyon mérete vagy összetettsége olyan szerteágazó tudást kívánna meg, amely meghaladja a cégvezér erejét, kapacitását, az irányítás továbbadása pedig családon belül nem oldható meg megnyugtatóan. Az ilyen jellegű kihívások már nem egy cégbirodalmat roppantottak meg, azonban van egy olyan jogi megoldás, amely még a végrendeletnél is biztosabban szavatolja, hogy a cég jó kezekbe kerüljön.

A magánvagyon védelmére, a családi vagyon szétforgácsolódásának megakadályozására, illetve generációk közötti átadására is jó eszköz lehet a pár éve már Magyarországon is elérhető bizalmi vagyonkezelés. A Deloitte Private szakértői szerint azonban érdemes óvatosnak lenni az adóelőnyökkel kecsegtető konstrukciókkal kapcsolatban - a „kreatív” megoldások sokszor csak papíron működnek, ellenben az adóhatóság figyelmét is felkelthetik.

Lehet családi a cég, de nem biztos, hogy a gyerek vagy az unoka a legmegfelelőbb személy a vezetésére. Az utód kijelölésének nehézségeiről is beszéltek az előadók a Piac & Profit Generációváltás a cégben című konferenciáján.

Egyre többen kötnek házassági vagyonjogi szerződést Magyarországon, az elmúlt két évben duplájára nőtt a Házassági és Élettársi Vagyonjogi Szerződések Nyilvántartásába bejegyzett szerződések száma a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) adatai szerint. Új jelenség, hogy sokan kifejezetten azért kötnek ilyen szerződést, hogy mentesítsék házastársukat, illetve a közös családi vagyont egy új ingatlanhitel, egy vállalkozás vagy egy esetleges jövőbeli károkozás – például orvosi műhiba – felelőssége alól. Az ingatlanhitel előtt állókon kívül tipikusan azok kötnek házassági szerződést, akik egyszer már megégették magukat, vagy bonyolultabb vagyoni viszonyokat, illetve gyermekeket is visznek az új házasságba, esetleg jelentős értékű hozomány kerülne a friggyel a közösbe.

Sokak számára ismerős lehet a „trust” szó, amely egészen a közelmúltig idegennek tűnhetett a magyar jogrendszer alanyai számára. Többek között ezért is idegenkednek sokan az egyébként számos előnnyel járó ún. bizalmi vagyonkezelés lehetőségétől.

A gazdagok megadóztatásáért kampányol, ő viszont minden jogos eszközt megragad, hogy minél kevesebb adót fizessen több mint 25 milliárd dolláros vagyona után az amerikai államnak. 2011-ben pont azért tette ki a külső befektetőket az alapjából, hogy családi vagyonkezelőként vigye tovább az üzletet. A családi alapok ugyanis előnyösebb adózást élveznek.

Cégeladás, cégforma-váltás, befektető bevonása? Október 21-én nemzetközi és hazai jogban, adózásban, szervezetfejlesztésben jártas szakértők segítenek!

A családi vállalatok forrásbevonási gyakorlatukban is eltérnek a befektetők tulajdonában álló cégektől: ahogy a működésük, a külső forráshoz való viszonyuk is konzervatívabb ahogy az is, hogy mit tesznek a megtakarításokkal.

A márciusban hatályba lépett új Ptk. egyik fontos újítása a bizalmi vagyonkezelő (BVK) intézményének bevezetése a hazai jogba. A bizalmi vagyonkezelés nyugaton széles körben ismert és elterjedt. Magyarországon viszont, ahol a piacgazdasági keretek jóval később alakultak ki, mostanában válik aktuális problémává a jelentős értékű cégvagyonok generációk közötti átadása. A BVK többek között ebben az esetben is védelmet jelent a vagyonnak és a kedvezményezetteknek.

Az új Ptk. számos területét részletesen tárgyaltuk már, nem sok szó esett azonban eddig a Magyarországon a törvény által bevezetett bizalmi vagyonkezelő intézményéről. Pedig az angolszász országokban több száz éves múlttal rendelkező intézmény számos lehetőséget rejt a vagyon biztosításától a céges generációváltás problémáinak megoldásáig. A Piac&Profit KKV-Akadémiáján szakértők segítettek megismerni.

Az új Ptk. idén Magyarországon is lehetővé tette bárki számára, hogy éljen a bizalmi vagyonkezelés 800 éves intézménye által kínált lehetőségekkel. Ki, mire és hogyan használhatja? Tudja meg szakértőktől!

Az új Ptk. által bevezetett bizalmi vagyonkezelés intézménye az egyik, a vállalkozások és vállalkozók szempontjából különösen érdekes újdonság, hisz lehetőséget teremt a cégvagyon biztonságba helyezésére a cégutódlás esetén. Összeszedtük, hogyan kell adózni és könyvelni egy ilyen tranzakciót.

Vajon hogyan tud egy cég tulajdonosa visszavonulni az aktív üzleti élettől úgy, hogy közben nem kerül veszélybe a sok év alatt felhalmozott cégvagyon? A 2014. március 15-én hatályba lépett új Polgári törvénykönyv (Ptk.) bizalmi vagyonkezelésre vonatkozó rendelkezései megoldást kínálnak a dilemmára.

Gyakorlatilag megérett a nyugdíjra az a vállalkozói kör, akik húsz évvel ezelőtt kezdtek vállalkozni. Ezek az üzletemberek már jól működő kis-és középvállalkozásokat birtokolnak, és most már azon kell tűnődniük, hogyan tudják ezt a vagyont a családjuk számára továbbörökíteni.

2014. március 15-től hatályos az új Polgári Törvénykönyv (Ptk.) A változás számos területet és ügyet érint az ügyvezetők felelősségétől a szerződéseken át a társasági szerződésig. Összeszedtük a legfontosabb, cégeket érintő újdonságokat!

A március 15-én hatályba lépő új polgári törvénykönyv teremtette meg a bizalmi vagyonkezelés jogintézményét, az Országgyűlés pedig csütörtökön elfogadta az ennek szabályait tartalmazó törvényt.