Nagy erőfeszítéseket tettünk azért, hogy elérhetővé váljon itthon is ez az intézmény kezdte Dr. Illés István, aRéti, Antall és társai PwC ügyvédje a Piac & Profit bizalmi vagyonkezelésről (BVK) rendezett KKV-Akadémia rendezvényén. A bizalmi vagyonkezelés itthon kevéssé ismert, az angolszász „trust” itthoni meghonosítása. Lényege, hogy bizonyos tulajdonjogokat valaki egy külső szereplőre ruház át (egy szerződés keretében), meghatározott időre. A vagyonkezelő a vagyon teljes jogú tulajdonosává válik és azt a szerződésben meghatározott kedvezményezett javára köteles kezelni.
A klasszikus bizalmi vagyonkezelésben három szereplő van: vagyonrendelő, vagyonkezelő és kedvezményezett. A vagyonrendelő a kezelt vagyont (üzletrész, készpénz, ingatlan), a tulajdon jogát a vagyonkezelőre ruházza. Utóbbi polgárjogi értelemben teljes tulajdoni jogot szerez, tehát bármit tehet vele – birtokolhatja, használhatja, megterhelheti, elidegenítheti. A kezelt vagyon önálló egység lesz a vagyonkezelő vagyonán belül. A vagyonkezelő hitelezőivel szemben teljes mértékben védett – ez a szabályozás itthon nagyon jól sikerült. A kedvezményezett hitelezője csak akkor fér a vagyonhoz, ha már megnyílt a kiadási jog, tehát a kedvezményezett is hozzáférhet – magyarázta a szakember.
A vagyonkezelők teljes tulajdonjogát csak egy dolog korlátozza: tulajdonosi jogosítványait minden esetben a kedvezményezettek érdekében kell használnia. Folyamatosan vizsgálnia kell a kedvezményezett érdekeit és ezeknek megfelelően eljárni.
Például, ha egy ingatlan helyeznek bizalmi vagyonkezelésbe, ami alapvetően nem likvid, de az egyik kedvezményezett mondjuk, egyetemre megy, és ehhez pénzre van szükség, akkor a vagyonkezelő köteles lesz elidegeníteni az ingatlant, hogy a vételárból finanszírozni lehessen a kedvezményezett oktatását.
A bizalmi vagyonkezelés 3 feltétele
- kell legyen vagyonátruházás
- írásba kell foglalni
- legalább 1 kedvezményezettre szükség van (vagy a vagyonkezelőnek jogot adni, hogy a kedvezményezettek meghatározott köréből később ő válasszon)
- Elkülönült vagyonnak kell lennie
- A vagyonkezelőt nem lehet utasítani
- Nem lehet kizárólagos kedvezményezett a kezelő
- Maximum 50 évig tarthat
Hogy működik itthon?
Itthon az új Ptk. honosította meg, addig nem létezett a magyar jogrendben. A szereplők azonosak a klasszikushoz, a szerződés a rendelő és a kezelő között jön létre, kvázi egy harmadik fél érdekében kötött szerződés. Viszont a szabályozás szerint a szerepek akár teljesen összecsúszhatnak – tehát lehet úgy bizalmi vagyonkezelésbe adni valamit, hogy a kedvezményezett, a vagyonkezelő és a vagyonrendelő ugyanaz a személy. Kizárólagos kedvezményezett nem lehet a vagyonkezelő, de több kedvezményezett közül egy igen.
Ptk. bevezeti a különjog fogalmát: a vagyonkezelő vagyonán belül a kezelt vagyon hermetikusan elkülönített részt képvisel – mivel fontos ennek védelme. Tehát ha esetleg a vagyonkezelő hitelt vesz fel a vagyonra, annak hitelezői csak ezen vagyonrészre jogosultak. Ugyanígy a vagyonkezelő saját hitelezői, személyes vagyonára vagy más kezelt vagyonokra felvett hitel esetén a kezelt vagyonhoz nem férhetnek hozzá.
A szerződés elvileg bármikor módosítható, ha nem kötötték ki külön, hogy nem az. Tehát bekerülhetnek például további kedvezményezettek. Ha a vagyonrendelő meghal, akkor a szerződés nehezebben módosítható, mivel alapvetően a szerződési pozícióban levők közös megegyezése (vagyonrendelő és vagyonkezelő) szükséges hozzá.
A bizalmi vagyonkezelés ma Magyarországon az egyik legrugalmasabb szerződéstípus. Gyakorlatilag bármilyen helyzetre testre szabható. A törvény nagyon kevés megkötést tartalmaz, szinte minden élethelyzetre kialakítható a megfelelő bizalmi vagyonkezelési struktúra.
A kereteket inkább a közjogi szabályok jelentik (2014. évi XV. Törvény a vagyonkezelői törvény) – külföldön is általában ez biztosítja a bizalmi vagyonkezelés korlátozását. A magyar szabályozás szerencsére nem gátja a használhatóságnak.
Ki lehet vagyonkezelő?
Főszabály szerint bárki végezhet bizalmi vagyonkezelői tevékenységet, de üzletszerűen csak a törvényben meghatározott feltételek szerint lehet. Akkor lesz üzletszerű a tevékenység, ha évente vagy legalább 2 ilyen szerződést köt vagyonkezelőként, vagy ha csak egyetlen szerződést köt, de abban a kezelési díj meghaladja a kezelt vagyon 1%-át. Ezen esetekben külön szigorú közjogi szabályok érvényesülnek. A határok alatt viszont főszabályként a Ptk. szabályai érvényesülnek, rugalmasabb, tágabb lehetőségeket biztosító jogviszonyt eredményez.
Ha nem üzletszerű a tevékenység, akkor az MNB-hez be kell nyújtani a bizalmi vagyonkezelői szerződést. Erről az MNB külön nyilvántartást vezet. Ez azonban nem nyilvános, a hatóságok viszont betekinthetnek. Üzletszerűség esetén a vagyonkezelő vállalkozás tartja nyilván a bizalmi vagyonkezelői jogviszonyokat.
A bizalmi vagyonkezeléssel kapcsolatos adózási kérdésekről, a szerződés tartalmáról valamint arról, hogy milyen helyzetekben használható eredményesen ez az intézmény, hamarosan részletesebben is olvashat! Kérjük, látogasson vissza oldalunkra!