Költségvetési csalás és csődbűncselekmények – csökkenő tendencia

Az utóbbi években csökkent a költségvetési csalások (adócsalások) száma: a 2022-ben regisztrált 1.189 ilyen esethez képest 2024-ben már csak 999 bűncselekmény került napvilágra (16 százalékos csökkenés). Ez következik abból, hogy az adóhatósági ellenőrzés és az ahhoz kapcsolódó jogérvényesítés évről évre hatékonyabb és eredményesebb. A digitális adatszolgáltatási rendszerek (pl. online számla, online pénztárgép, eÁfa, EKÁER stb.) egyre kiterjedtebb alkalmazása, a céghálózatok fokozott ellenőrzése, valamint az adóhatóság és az ügyészség egyre szorosabb együttműködése megnehezíti a korábbi klasszikus áfacsalások, számlagyárak és egyéb költségvetést károsító magatartások véghezvitelét.

A csődbűncselekmények esetében is hasonló tendencia tapasztalható: 2022-höz képest 2024-re 22 százalékkal esett vissza e bűncselekmények száma. Ez a visszaesés ugyanakkor némileg csalóka, mert sok esetben nem kerül sor a bűncselekmény feltárására, tekintettel arra, hogy ezek felderítése rendkívül nehéz: az elkövetők sokszor már a nyomozás megindulása előtt gondosan eltüntetik vagy meghamisítják a bizonyítékokat, „fantomizálják” a cégeket és elrejtik a vagyonukat.

Pénzmosás – az ügyészségnek fel kell kötnie az alsóneműt

A statisztikák szerint a pénzmosási ügyek száma viszont rohamszerű növekedést mutat: a 2022. évi 542 esethez képest 2024-ben már 1.284 ilyen jellegű bűncselekményt regisztráltak (137 százalékos növekedés).