„Ezen bűncselekmények számának növekedése mögött meghúzódó okok sokrétűek” – mondja Bereznai Henrik, a Jalsovszky ügyvédje. „Egyrészt, jelen van egy definíciós különbség: egyes cselekményeket ma már orgazdaság helyett pénzmosásként könyvelnek el a statisztikák. Másrészt, a számok növekedése magyarázható a hatékonyabb felderítéssel is.”
A pénzmosási cselekmények elburjánzása mögött meghúzódó igazi ok azonban az online térben elkövetett csalások egyre nagyobb térnyerése: az internetes csalások révén megszerzett illegális jövedelmeket az elkövetők különböző banki műveletek útján próbálják meg tisztára mosni. Jellemző módszer az ún. pénzfutárok („money mule”) számláinak használata, akik a saját számlájukra érkező – jellemzően csalásból származó – pénzt jutalékért továbbítják.
Kiberbűnözés – exponenciális növekedés
Az online térben elkövetett bűncselekmények – más néven a kiberbűnözés – soha nem látott kihívás elé állítják a hatóságokat. Az információs rendszerek védelmi intézkedéseinek kijátszását megvalósító bűncselekmények száma 2022-ről 2023-ra több mint a harmincszorosára nőtt (14-ről 481-re), míg 2023-ról 2024-re további 61,5 százalékos növekedés tapasztalható.
„Az adathalászat révén az elkövetők elektronikus úton – jellemzően telefonon vagy e-mailben – próbálnak meg bizalmas adatokat vagy hozzáférést kicsalni a sértettektől. Gyakori módszer például, hogy a csalók banki alkalmazottnak adják ki magukat, és számlával kapcsolatos állítólagos visszaélésre hivatkozva veszik rá az áldozatokat egy tranzakció jóváhagyására vagy egy távoli elérést biztosító szoftver telepítésére” – hívja fel a figyelmet a Jalsovszky szakértője.