A közel-keleti alapokban található vagyon meghaladja az 5 billió dollárt, amely nagyrészt olajbevételekből keletkezett.

Norvégia 2 billió dolláros befektetési alapja

A Norges Bank Investment Management (NBIM) 1990-ben alakult, hogy a felesleges olajbevételeket hosszú távú befektetésekbe terelje. 2026-tól az alap több mint 2,1 billió dollárnyi vagyonnal rendelkezik, így a világ legnagyobb állami vagyonalapja (SWF).

Tekintettel Norvégia viszonylag kis, mindössze ötmilliós lakosságára, ez az ország minden egyes állampolgára számára több mint 350 000 dollárt jelent.

Norvégia kormánya az NBIM-et használta fel arra, hogy segítsen az országnak elkerülni az „erőforrás-átkot”, amely számos olajfüggő gazdaságot sújt. A diverzifikált globális eszközökbe történő befektetéssel az ország tartalékot épített ki a jövőbeli állami beruházások és a fenntartható fejlődés számára.

A Közel-Kelet számos alapja

Norvégia messze nem az egyetlen ország, amely olaj- és gázbevételeit államilag kezelt alapba fekteti. A Közel-Keleten hasonló állami vagyonkezelői alapok (SWF) jöttek létre Szaúd-Arábiában (1,3 billió dollár), Kuvaitban (1 billió dollár) és Katarban (580 milliárd dollár).

Az Egyesült Arab Emírségekben mind a nemzeti kormány, mind az egyes emírségek kormányai ugyanezt tették, 2026-ban több mint 2,6 billió dollárnyi kezelt vagyonnal.

Közel-Keleten a nem kőolajállamok is nyitottak állami vagyonkezelő alapokat (SWF) az elmúlt években. A 2016-ban alapított Turkey Wealth Fund több mint 360 milliárd dollárnyi kezelt vagyonnal rendelkezik, beleértve az országszerte lévő holdingokat, mint például a Turkish Airlines jelentős kisebbségi részesedése és az İzmiri kikötő teljes tulajdonjoga.