Mi is bértranszparencia és miért kellett szabályozni? 

Minden munkáltató ismeri a nemek közötti azonos munkáért eltérő bérezésből eredő bérfeszültséget, annak hátrányaival együtt. Bár a nemek közötti bérdiszkrimináció mértéke évről évre csökken, 2025-ben, Magyarországon a nők fizetése átlagban még mindig 13-14 százalékkal maradt el a férfiak fizetésétől.

Az Irányelv most célul tűzte ki az egyenlő munkáért egyenlő bér elvének, a közvetlen és közvetett bérdiszkrimináció tilalmának és a bérek átláthatóságának erőteljesebb érvényesítését. Az Irányelv egyik fontos újítása, hogy az „egyenlő munka” alatt nem kizárólag az azonos munkaköröket érti, hanem általánosságban az összehasonlítható értékű pozíciók közötti bérkülönbségek is vizsgálat tárgyát képezik.

A jogszabályi kötelezettségen túlmenően egy átlátható, jól definiált bérezési politika pozitív motivációt is jelenthet, hiszen növeli a munkavállalók jó közérzetét és bizalmát a munkáltatójuk felé. Ezért a munkáltatók érdeke is a transzparens és non-diszkriminatív bérezés, mert az a munkáltató, amelyik ebből kimarad, értékes munkaerőt veszíthet el. Az átláthatóság növelése a jövőben ezáltal versenyképességi kérdéssé is válik, mivel a munkavállalók egyre tudatosabban választanak majd olyan munkáltatót, ahol a bérezési rendszer kiszámítható és igazságos.