A képviselőházi szavazáson a májusban felbomlott kormánykoalícióhoz tartozó Szociáldemokrata Párt (PSD) és az ellenzéki Szövetség a Románok Egységéért (AUR) által benyújtott tervezetet 178 igen, 103 nem és 8 tartózkodás mellett fogadták el. A szenátus május 4-én, egy nappal a Bolojan-kabinet bukásához vezető bizalmatlansági indítvány megszavazása előtt szavazta meg a törvénytervezetet.
Mi lesz a privát vagyonokkal? Milyen változásokat hoz 2026 a vagyonadó, a bizalmi vagyonkezelés, az alapítványok, a magántőkealapok terén? Mi vár a magyar gazdaságra és a tőkepiacokra?
Vegyen részt a Klasszis Investment & Wealth Management Summit 2026 konferencián, és hallgassa meg a legjobb szakértőket!
A jogszabály értelmében tilos az állami vállalatok és pénzintézetek részvényeinek értékesítése, függetlenül az állami tulajdonrész nagyságától. A tiltás a folyamatban levő tranzakciókra is vonatkozik. Kivételt képeznek az utóbbi öt évben folyamatosan veszteséges cégek, valamint azok, amelyek fizetésképtelenségi eljárás alatt állnak. Értékesíthetők olyan részvénycsomagok is, amelyeknek az értéke nem haladja meg az 5 millió lejt (mintegy 339 millió forint).
A törvény lehetővé teszi a tőkeemelés céljából kibocsátott részvények értékesítését, valamint részvényekre átváltható kötvények kibocsátását.
A PSD és az AUR azt követően nyújtotta be a törvénytervezetet, hogy Oana Gheorghiu miniszterelnök-helyettes reformokat javasolt 22 állami vállalat esetében, beleértve kisebbségi részvénycsomagok esetleges értékesítését.
A legértékesebb román állami vállalatok közé tartozik a vízerőműveket működtető Hidroelectrica mintegy 80 milliárd lejes (mintegy 5426 milliárd forint) piaci kapitalizációval, amelyben az állam 80 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik, a gázipari Romgaz (mintegy 58 milliárd lejes kapitalizáció, 70 százalékos állami tulajdonrész), valamint a cernavodai atomerőművet működtető Nuclearelectrica (mintegy 22 milliárd lejes kapitalizáció, 82,5 százalékos állami tulajdonrész).
(MTI)
