Az ellenőrzéseket a kormányhivatalok a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) szakmai irányításával végzik. A hatósági fellépés célja annak megállapítása, hogy a fogyasztók valóban megkapják-e az adott termékekhez előírt, energiahatékonysággal kapcsolatos tájékoztatást az új, felülvizsgált címkék használatával.

A klímaváltozás elleni globális küzdelem és a CO₂-kibocsátás csökkentésének igénye hívta életre az energiahatékonysági címkézés rendszerét. Ennek célja egyrészt annak biztosítása, hogy a fogyasztók pontos és összehasonlítható információkhoz jussanak a háztartási és elektronikai készülékek műszaki jellemzőiről, másrészt, hogy ösztönözze a gyártókat a készülékek energiahatékonyságának további javítására, és felgyorsítsa az energiahatékony technológiákra történő piaci átállást. Az átláthatóság érdekében az egységes uniós szabályozás 2021. március 1-jével tért vissza az A-tól G-ig terjedő energiaosztályok alkalmazásához a különböző háztartási és elektronikai cikkek esetében.

A kiemelt fellépést a tavalyi tapasztalatok is indokolják: 2025-ben a kormányhivatalok a hűtők, fagyasztók és bortárolók energiahatékonysági címkéit vizsgálták, és a hagyományos üzletek 33 százalékánál, míg a webáruházak 63 százalékánál tártak fel jogsértéseket.

Az idei évben az okostelefonok és a táblagépek, valamint az elektronikus kijelzők (televíziók, monitorok) kerülnek fókuszba. A hatósági kontroll kiterjed az energiacímke meglétére, a megjelenítés helyére, az energiacímke formai és tartalmi követelményeire, valamint a termékismertető adatlapra egyaránt. A termékek mellett a vizuális hirdetések – köztük az interneten közzétett reklámok –, valamint a műszaki promóciós anyagok megfelelőségét is vizsgálja a hatóság.