A pályaváltók aránya hazánkban szinte egyenlően oszlik meg nemek tekintetében: 52 százalékban nők váltottak már eddigi életük során szakterületet. Leginkább a középfokú végzettségűek (56 százalék) és a kistelepülésen élők (60 százalék) esetében jellemző ez a jelenség.

A leginkább érintett iparágak

Az informatika, technológia, az egészségügy, szociális ellátás, valamint az ipar, gyártás bizonyulnak a leginkább megtartó szegmenseknek: ezeken a területeken ugyanis a magas a pályaváltási arány ellenére, ritkán mennek át a munkavállalók teljesen más ágazatba. Ezekkel szemben a pénzügy, bank és biztosítás, a mezőgazdaság és a vendéglátás, turizmus esetében jellemző, hogy a magas elvándorlás mellett új iparágban is helyezkednek el a dolgozók.

A turizmusból és vendéglátásból való elvándorlás különösen intenzív, ennek pedig elsődleges oka az álláslehetőségek jelentős csökkenése. Az ágazat egy éve folyamatosan a három legnagyobb visszaesést mutató terület között szerepel az álláshirdetések számát tekintve, a szűkülő álláspiaci kínálat miatt pedig a dolgozók nagy arányban kénytelenek elhagyni az iparágat. A pénzügy, bank és biztosítás esetében gyakran inkább egyéni szempontok húzódnak meg a váltás hátterében, ugyanis ennél a szektornál nem figyelhető meg markáns munkaerőpiaci változás az elmúlt egy év során.

A bér kulcskérdés

A pályaváltókat leginkább a pénz motiválta volna maradásra: a megkérdezettek 54 százaléka jelezte idén, hogy magasabb fizetés mellett nem hagyta volna el eredeti szakmáját. Összehasonlításképp az anyagiak négy évvel ezelőtt is a legmeghatározóbb pályaváltási oknak számítottak, ekkor a válaszadók 42 százaléka jelölte azt meg elsődlegesként. A béren túl a dolgozók megtartásában szerepet játszó legfőbb szempontok közé tartozik a jobb vezetői hozzáállás és vállalati légkör (40 százalék), valamint a nagyobb szakmai megbecsültség (30 százalék). A leggyakoribb, karriermódosítást katalizáló tényezőkre tehát a munkáltatóknak közvetlen ráhatásuk van.