A kutatás szerint az MI által generált tartalmak megbízhatóságát mérő, mínusz 100 és plusz 100 pont közötti egyenlegindex a 2025-ös mínusz 14,7 pontról 2026-ra mínusz 0,7 pontra emelkedett. Azoknak a vállalatoknak az aránya, amelyek egyáltalán nem bíznak a mesterséges intelligenciában, 15 százalékról 4 százalékra csökkent, miközben a technológia által generált tartalmakat megbízhatónak ítélő cégeké 20 százalékról 28 százalékra nőtt.
A vállalatméret szerinti bontás mérsékelt különbségeket mutat: a közép- és nagyvállalatok valamivel kedvezőbben ítélik meg az MI által előállított tartalmak megbízhatóságát, mint a kisebb cégek.
Az ágazatok közül az építőiparban volt a legjelentősebb a javulás. Az egyenlegindex a 2025-ös mínusz 28,8 pontról plusz 5,6 pontra emelkedett. A kereskedelemben mínusz 12,1 pontról plusz 2,5 pontra, az iparban pedig mínusz 21,4 pontról mínusz 6,5 pontra javult a mutató. Az adatok alapján mindhárom ágazatban mérséklődtek az MI-tartalmak megbízhatóságával kapcsolatos fenntartások.
A technológia használatának belső szabályozása ugyanakkor továbbra sem általános gyakorlat a vállalatoknál. A GKI felmérése szerint a cégek negyede rendelkezik mesterséges intelligenciára vonatkozó belső szabályozással, míg háromnegyedüknek nincs ilyen keretrendszere.
A vállalatméret itt is meghatározó: a mikrovállalatok 18 százaléka, a kisvállalatok 24 százaléka, a közép- és nagyvállalatoknak pedig 31 százaléka számolt be MI-re vonatkozó belső szabályozásról. Szektorszintű bontásban mindhárom vizsgált ágazatban növekedést mértek. A legnagyobb változás az építőiparban történt, ahol a mutató 0-ról 42 százalékra nőtt. A kereskedelemben 19 százalékról 30 százalékra emelkedett a belső szabályozással rendelkező cégek aránya.
