Drasztikus költségnövekedéssel szembesültek a magyar vállalkozások az áprilisi áramszámlák megérkezésekor. Az úgynevezett KÁT-díj (hivatalos nevén az Átvételi kötelezettség alá eső villamosenergia-támogatás) a korábbi 2-4 forint/kilowattóra szintről közel 15 forint/kilowattórára emelkedett, ami egyes cégeknél közel 30 százalékos villamosenergia-költségnövekedést okozott. Az MLSZKSZ szerint a jelenlegi rendszer fenntarthatatlan, súlyosan rontja a magyar termelő és szolgáltató vállalkozások versenyképességét és országos szinten, 2026-ban akár 300 milliárd forintos többletköltséget okozhat az ipari szereplőknek.

Különösen aggasztó, hogy a vállalkozások jelentős része előzetes figyelmeztetés és tervezhetőség nélkül szembesült az extrém mértékű díjnövekedéssel. Vannak olyan logisztikai és ipari szereplők, akiknél az emelkedés tartós megmaradása éves szinten további milliárd forintos pluszköltséget is jelenthet – hangsúlyozza az MLSZKSZ.

A vállalkozások fizetik meg a rendszerhibák árát

A szövetség álláspontja szerint a jelenlegi rendszer egyik legsúlyosabb problémája, hogy a villamosenergia-rendszer műszaki és szabályozási hiányosságainak költségeit közvetlenül a fogyasztókra terhelik. Az elmúlt időszakban jelentősen nőtt a napelemes termelés volumene, miközben a tőzsdei áramárak alacsony szintre estek, és egyre gyakoribbá váltak a negatív áras időszakok. A támogatott energiatermelők számára ugyanakkor továbbra is garantált átvételi ár jár, a piaci ár és a garantált ár közötti különbséget pedig végső soron a vállalkozások fizetik meg a KÁT-díjon keresztül.