Az érintett személyi kör: mindenki!

A szabályok minden munkáltatóra irányadók – függetlenül a szektortól, a tulajdonosi körtől, vagy akár a munkavállaló szerződési formájától is (pl. részmunkaidős, platform munkavállaló, kölcsönzött munkaerő, egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztatottak).

„A nemi semlegesség és egyenlő bérezés elvei az álláskeresés során is alkalmazandóak lesznek. Az Irányelv kifejezetten tiltja a korábbi bérinformációk bekérését az álláskeresőktől, ezzel is csökkentve a korábbi diszkrimináció továbbgyűrűzésének kockázatát, ami jellemzően a női munkavállalókat sújtja” – mondta el Csabai Marianna, a Jalsovszky stratégiai tanácsadó ügyvédje.

Mit kíván a bértranszparencia a munkáltatótól a gyakorlatban?

A bértranszparencia számos gyakorlati feladatot fog róni a munkáltatókra. Így minden munkavállalót tájékoztatni kell a saját bérszintjéről és az azonos / egyenlő értékű munkakört betöltő kollégái átlagos bérszintjéről, mindezt nemek szerinti bontásban. A bérszint információkat munkakörökre lebontva kell megadni. Tájékoztatást kell továbbá adni arról, hogy a munkáltató hogyan és milyen szempontok alapján dönt a bérekről és a béremelésekről – a szempontoknak pedig nemi hovatartozástól függetlennek és objektíveknek kell lenniük. A transzparencia minden juttatásra kiterjed, amit a munkaviszonyra tekintettel kap a munkavállaló, a bérekre és béren kívüli juttatásokra, állandó és változó bérelemekre egyaránt.