A felszámolások száma visszaesett, a négyezres szintről a háromezres tartományba csúszott. Ezzel párhuzamosan viszont a kényszertörlések a négyezres szintről az ötezres fölé emelkedtek. A két eljárást együtt nézve nem csökkenést, hanem növekedést látunk.

Ez már nem technikai részlet, hanem irányváltás: egyre több vállalkozás nem klasszikus fizetésképtelenségi eljárásban zárul le, hanem egyszerűen „kiesik” a rendszerből.

A piac most inkább elengedi a cégeket

A kényszertörlések felfutása egy sajátos dinamikát rajzol ki. Ez részben annak a következménye, hogy az elmúlt évek magas költségszintje és hullámzó kereslete mellett sok vállalkozás ugyan talpon maradt, de nem tudott tartósan stabilizálódni. Ezek a cégek jellemzően nem egyik napról a másikra omlanak össze. Hosszabb ideig gyengélkednek, kiürülnek, nem teljesítik az adminisztratív kötelezettségeiket, majd egy ponton egyszerűen törlésre kerülnek. Ez a folyamat most láthatóan felgyorsult.

Márciusban az OPTEN adatai alapján országosan közel 2,4 ezer új kényszertörlés indult, ami majdnem duplája az egy évvel korábbinak. A negyedév vége így nem csillapodást, hanem ráerősítést hozott.

A kép nem egy klasszikus válságé, ahol tömeges csődök dominálnak, hanem egy elhúzódó kifáradásé, ahol a cégek egy része fokozatosan sodródik ki a működésből.

Budapest húzza a számokat, a nyomás szélesen terül szét

A legtöbb kényszertörlés továbbra is a fővárosban jelenik meg: az első negyedévben 2500-ról 3101-re nőtt az esetszám, márciusban pedig megduplázódott. Pest vármegyében is erős az emelkedés, de a jelenség nem marad a nagy piacokra korlátozva. Több kisebb vármegyében is megugrott a kényszertörlések aránya: Somogyban már az 1 százalékot közelíti, Jász-Nagykun-Szolnokban és Baranyában is érdemben nőtt.