A fogalom eredetileg az akadémiai világból származik, ahol az oktatók és kutatók minden hetedik évben kutatási és regenerációs időt kaptak. Ma már a vállalati szektor is egyre gyakrabban alkalmazza, de Magyarországon jogilag nem külön kategória, jellemzően közös megegyezéssel adott fizetés nélküli szabadságként valósul meg, komoly előkészítéssel és egyéni megállapodásokkal.
A jelenség mögött egyre erősebb társadalmi igény látszik. A folyamatos teljesítménykényszer, a stressz és a kiégés sokakat arra késztet, hogy időről időre „resetet” nyomjanak. A szakértők szerint a 1–2 hetes szabadság sokszor már nem elég a valódi regenerációhoz, míg egy hosszabb szünet lehetőséget ad arra, hogy az ember új perspektívákat szerezzen, tanuljon vagy egyszerűen újrarendezze az életét.
Nem csak a munkavállaló nyer vele
Bár elsőre „egyéni luxusnak” tűnhet, a cégek is profitálnak belőle. A tapasztalatok szerint az alkotói szabadság:
- csökkenti a kiégést és a fluktuációt
- növeli a lojalitást
- erősíti a kreativitást
- hosszú távon javítja a teljesítményt
- és pozitívan hat a vállalati kultúrára is
„Az alkotói szabadság számunkra a munka-magánélet egyensúlyának tudatos támogatása, ami lehetőséget ad arra, hogy kollégáink valóban feltöltődjenek és friss szemlélettel térjenek vissza a mindennapokba. Hiszünk abban, hogy a mentális jóllét, az önfejlesztés és a hosszú távú motiváció nemcsak az egyén, hanem a teljes szervezet sikerének alapja. Bár Magyarországon még ritka gyakorlat, egyre több jel mutat arra, hogy az alkotói szabadság a jövőben a munkáltatói juttatások része lehet, nem kivételként, hanem tudatosan tervezett eszközként. A kérdés pedig egyre inkább az: mikor engedjük meg magunknak, hogy valóban megnyomjuk a reset gombot.” – mondta Medvey Leila, a K&H HR vezetője.
