A harmadik országbeli munkavállalók alkalmazása továbbra is a gazdasági közbeszéd középpontjában áll, amit a vendégmunkás-tartózkodási engedélyek kiadásának 2026. június 5-i szigorítása még inkább felerősített. A megváltozott szabályozási környezetre és a piaci kihívásokra egy szakmai kerekasztal-beszélgetés keretében reflektáltak a szektor szereplői, ahol azt a kulcskérdést járták körbe: vajon képes-e a diákmunka hatékonyan pótolni a szigorítások miatt kieső munkaerőt.

A szakmai beszélgetés résztvevői rámutattak, hogy a külföldi munkavállalókkal kapcsolatban számos tévhit él a közvéleményben. A tapasztalatok szerint a külföldi munkaerő nem azért jelenik meg a magyar piacon, mert olcsóbb lenne a hazai dolgozóknál – sőt, alkalmazásuk sok esetben magasabb költséggel jár. A vállalatok döntése mögött elsősorban a megfelelő létszám biztosításának kényszere áll, különösen a termelő szektorokban.

A szakértők szerint a gyakran emlegetett több százezres inaktív munkaerő-tartalék gyors bevonása nem reális forgatókönyv. Az érintettek jelentős része egészségügyi, szociális vagy földrajzi okokból jelenleg nem mobilizálható, sok esetben pedig hosszú távú rehabilitációra vagy átképzésre lenne szükség ahhoz, hogy stabil munkavállalóvá váljanak. Ezzel párhuzamosan a kedvezőtlen demográfiai folyamatok is fokozzák a kihívásokat: ma már több ember lép ki a munkaerőpiacról nyugdíjazás miatt, mint ahány fiatal belép oda.