A résztvevők ugyanakkor hangsúlyozták, hogy számos alternatív munkavállalói csoportban komoly potenciál rejlik. A diákok, nyugdíjasok, kisgyermekes szülők és külföldi diákok mind olyan célcsoportok, amelyek megfelelő munkakörökben és megfelelő feltételek mellett jelentős segítséget nyújthatnak a vállalatok számára. A számok ezt már ma is igazolják: évente mintegy 200 ezer diák és 40 ezer nyugdíjas dolgozik szövetkezeti formában Magyarországon, miközben a nyugdíjas foglalkoztatás aránya még mindig elmarad számos nyugat-európai ország gyakorlatától. Emellett közel 50 ezer külföldi diák tanul jelenleg Magyarországon, akik sok esetben motiváltak a munkavállalásra.
„A magyar munkaerőpiac jövője nem a vagy-vagy megoldásokban rejlik. Nem a külföldi munkaerő vagy a hazai tartalékok között kell választanunk, hanem meg kell találnunk azt az egyensúlyt, ahol a diákok, nyugdíjasok, kismamák, külföldi diákok és a külföldi munkavállalók egymást kiegészítve járulnak hozzá a gazdaság működéséhez. A valódi versenyelőnyt azok a vállalatok szerzik meg, amelyek nyitottak az új megoldásokra, képesek alkalmazkodni, és mernek kilépni a megszokott keretek közül” – fejtette ki Kiss Nikolett, a WHC Csoport régióvezetője.
A jövőre vonatkozó előrejelzések szerint a külföldi munkaerő továbbra is nélkülözhetetlen része marad a magyar gazdaságnak, ugyanakkor egyre fontosabb szerepet kapnak majd a diákok, nyugdíjasok, kisgyermekes szülők és külföldi diákok is. A fenntartható megoldást várhatóan nem egyetlen forrás, hanem ezeknek a munkaerőpiaci csoportoknak az együttes alkalmazása, valamint a vállalatok növekvő rugalmassága és innovációs képessége jelentheti.
