A 2025-ös kismértékű árnövekedést a magasabb adók és illetékek okozták, amelyek mind abszolút értékben (0,0837 euróra kWh-nként a 2025 első felében mért 0,0804 euróról kWh-nként) mind a végső számla arányában (28,9 százalék 2025 második felében, szemben az első félévi 27,9 százalékkal) emelkedtek. Ennek eredményeként az adózás előtti villamosenergia-árak enyhe csökkenését bőven ellensúlyozták a magasabb adók, ami a fogyasztók által fizetett végső árak szerény emelkedéséhez vezetett.

Jelentős eltérések az EU-n belül a háztartási áramárakban

Jelentős eltérések figyelhetők meg az uniós országok között. Írországban voltak a legmagasabbak az áramárak, 40,42 euró/100 kWh, majd Németország (38,69 euró) és Belgium (34,99 euró) következett. Ezzel szemben a legalacsonyabb árakat Magyarországon (10,82 euró), Máltán (12,82 euró) és Bulgáriában (13,55 euró) figyelték meg.

A stabil uniós átlagok ellenére a nemzeti tarifák összehasonlítása jelentős ármozgásokat mutat. A háztartási áramárak 2025 második felében megugrottak: Romániában (+58,6 százalék 2024 második félévéhez képest), Ausztriában (+34,3 százalék) és Írországban (+32,7 százalék). Eközben olyan országokban, mint Ciprus (-14,7 százalék), Franciaország (-12,5 százalék) és Dánia (-11,9 százalék) jelentős árcsökkenés tapasztalható.

A vásárlóerő-egységben (PPS) kifejezett villamosenergia-árak Romániában (49,52 euró/100 kWh), Csehországban (38,65 euró) és Lengyelországban (37,15 euró) voltak a legmagasabbak a háztartások számára. A PPS alapján a legalacsonyabb árakat Máltán (14,09 euró), Magyarországon (15,10 euró) és Finnországban (18,77 euró) figyelték meg.