Laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Mfor A hét ábrája-rovatában ezúttal kifejezetten erre fókuszált az Eurostat, az Európai Unió közös statisztikai hivatalának adatait felhasználva. A vásárlóerő-paritáson (PPS) számolt, az egy főre jutó GDP-t az uniós átlag százalékában kifejező mutató alapján mind az öt vizsgált országban jól elkülöníthető a legkevésbé fejlett NUTS2-régió – derült ki a cikkbből.

A 2024-es adatok szerint Magyarországon az Észak-Alföld, Csehországban a Severozápad (Északnyugat), Szlovákiában a Východné Slovensko (Kelet-Szlovákia), Szlovéniában a Vzhodna Slovenija (Kelet-Szlovénia), Romániában pedig a Nord-Est (Északkelet) számít a legszegényebb régiónak.

Riasztó mutató az Észak-Alföldön      

A portál kiemelte, a 2025-ös regionális PPS-adatok még nem elérhetők, azonban feltételezhető, hogy a korábbi évekhez hasonlóan nem történt fordulat ezen a téren, azaz továbbra is ezek a régiók a legszegényebbek az adott országokban.

Laptársunk egy olyan adatsort dolgozott fel, amely megmutatja, hogy az adott régió lakosságának hány százaléka élt szegénységi vagy társadalmi kirekesztettségi kockázatnak kitéve 2025-ben.

A hivatalos definíció alapján valaki akkor kerül ebbe a kategóriába, ha a következő három feltétel közül legalább egy teljesül:

• Jövedelmi szegénységben él – vagyis a rendelkezésre álló jövedelme a saját országában számított mediánjövedelem 60 százaléka alatt van.
• Súlyos anyagi és társadalmi nélkülözésben él – például nem engedhet meg magának bizonyos alapvető kiadásokat, váratlan költségeket, megfelelő fűtést, rendszeres húsfogyasztást vagy éppen nyaralást.
• Nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásban él – vagyis a munkaképes korú háztartástagok az év során csak nagyon kevés időt töltöttek munkával.

A mutató nem azt jelenti, hogy az érintettek mind szegények, hanem azt, hogy a három tényező valamelyike miatt fokozott a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés veszélye.