A megkérdezett vállalatok várhatóan 2026-ban sem fogják növelni alkalmazottaik számát, és nem fogják bővíteni beruházásaikat sem. A vállalatok elsősorban a keresletben látják a saját üzleti tevékenységüket érintő kockázatot, a második helyen a munkaerőköltségek gyors emelkedése áll, ami középtávon nagy kihívások elé állítja a vállalatokat.

Kozák Ákos az Egyensúly Intézet társalapítója és kutatási igazgatója szerint a növekedést a szakképzett munkaerő hiánya is fékezi, amely demográfiai okokból a következő években is fennmarad. A beruházási és foglalkoztatási tervek visszafogottak, mindkét esetben csak a jelenlegi szint megtartása várható. A régió más országaival összehasonlítva Magyarország inkább az alsó középmezőnyben helyezkedik el.

Üzleti kockázatok

▪ A saját üzletet érintő kockázatként leggyakrabban a gyenge keresletet említik: a válaszadók kétharmada lát itt kockázatot. A második helyen a munkaerőköltségek állnak (52 százalék), a harmadik helyen pedig a gazdaságpolitikai keretfeltételek, amelyeket a válaszadók 42 százalék tart kockázatnak.

▪ A közép- és kelet-európai térség más országaihoz képest a magyarországi kockázati kitettség a legtöbb kérdésben a régiós átlag körül mozog, vagy annál kissé erősebb.

Munkaköltségek

▪ Az összes válaszadó átlagában a vállalatok a következő évre 6,2 százalékos növekedéssel számolnak, a különbségek a különböző ágazatok, illetve vállalatméretek között nem számottevőek. A 2026-ra tervezett kétszámjegyű minimálbér-emelés a válaszadók 56 százalékára nem lenne hatással (ipar: 45 százalék, kereskedelem 72 százalék). Csak kevés vállalatnál várható negatív hatás a beruházási hajlandóságra, ezzel szemben több mint minden negyedik vállalat racionalizálással kíván reagálni (az iparban ez az arány 39 százalék).