Országos összehasonlításban Közép-Magyarországon, az Észak-Alföldön és a Közép-Dunántúlon kellett a legtöbbet fizetni a szántóföldek hektárjáért – derül ki az MBH Jelzálogbank legfrissebb elemzéséből.
Az MBH Termőföldindex értéke 2024-ben 335,7 pontra növekedett a 2023-ban mért 333,6-os szintről. A mezőgazdasági termelői árindexszel deflált index értéke pedig 154,5 pontra nőtt a korábbi 148,7-ről.
2024-ben a hazai termőföldárak nominálisan 0,6 százalékkal emelkedtek az előző évhez képest, reálértéken számolva a növekedés mértéke 3,9 százalék volt – derült ki az elemzésből. Az MBH Termőföldindex elmúlt évekbeli jelentős növekedését azonban több tényező is fékezte 2024-ben: csökkent az egy hektárra jutó növénytermesztési és kertészeti termékek kibocsátása, mint ahogy az egy hektárra jutó nettó vállalkozói jövedelem, és a szándóföldi növényeknél a súlyozott termésátlagok is.
Közép-Magyarországon lehet a legdrágábban szántóföldhöz jutni
2024-ben a szántóterületek ára nőtt a leginkább, átlagosan 2,38 millió forintért lehetett hozzájutni egy hektárhoz, ami 1,6 százalékos emelkedést jelent 2023-hoz képest. Az árak régiónként meglehetősen eltérően alakultak. Míg a Dél-Dunántúlon 8,5, a Dél-Alföldön pedig 0,4 százalékkal csökkentek az árak, addig a többi régióban 1,5 és 6,9 százalék közötti növekedés ment végbe. A legnagyobb mértékben a Nyugat-Dunántúlon és Észak-Magyarországon emelkedtek az árak: 6,9, illetve 5,6 százalékkal. Az átlagárak továbbra is Közép-Magyarországon a legmagasabbak, átlagosan mintegy 3 millió forintot kellett fizetni egy hektár szántóért. Az Észak-Alföld (2,6 millió forint/hektár) és a Közép-Dunántúl (2,47 millió forint/hektár) szintén a legdrágább térségek közé tartozott, ezzel szemben Észak-Magyarországon 1,57 millió forint volt a szántók átlagára, továbbra is jelentősen elmaradva az országos átlagtól.
