Az olajvagyon, a regionális instabilitás és az Oroszországhoz való közelség a világ legmilitarizáltabb gazdaságainak fő mozgatórugói. Lengyelország 2025-ben GDP-jének 4,5 százalékát költötte katonaságra, ami az egyik legmagasabb arány a NATO-országok között.
A katonai költségvetéseket gyakran dollárban hasonlítják össze, de a GDP-hez viszonyított kiadások vizsgálata megmutatja, hogy mely országok viselik a legnagyobb védelmi terhet.
Ukrajna egyedülálló
Ukrajna katonai kiadásai 2025-ben elérték a GDP 39,6 százalékát, ami messze meghaladja az összes többi országét. Ez jól mutatja Oroszország teljes körű inváziójának leküzdésével járó rendkívüli költségvetési nyomást.
Ukrajna védelmi kiadásai 84 milliárd dollárral abszolút értékben kisebbek, mint Oroszországé, de a gazdaság méretéhez képest jóval nagyobbak.
Ez rávilágít arra, hogy Ukrajna miért szorul rá a nyugati katonai és pénzügyi támogatásra. Külső segítség nélkül Ukrajna gazdasága nehezen tudná fenntartani ezt a kiadási szintet.
Az olajvagyon és a regionális feszültségek magas katonai kiadásokat eredményeznek
A leginkább militarizált gazdaságok közül több a Közel-Keleten és Észak-Afrikában található. Algéria, Izrael, Szaúd-Arábia, Omán, Kuvait, Jordánia és Bahrein egyaránt a GDP több mint 3 százalékát költi katonaságára.
Az olajvagyon segíti ezen országok némelyikét abban, hogy nagy védelmi költségvetést tartsanak fenn. Szaúd-Arábia 2025-ben 83 milliárd dollárt költött, ami a GDP 6,5 százalékának felel meg, míg Kuvait és Omán szintén a top 10 között szerepelt.
