Magyarországon a generációváltás az üzleti életben kiemelten aktuális, mivel sok cég alapítója elérte a nyugdíjkorhatárt.

Az utódlástervezés olyan hosszú távú, stratégiai befektetés, amely mind a nagy-, mind a középvállalkozásokat megvédi az elkerülhetetlen jövőbeli fennakadásoktól.

A hazai családi vállalatok több mint felénél jelenleg már zajlik a generációváltás.

Egyszer minden családi vállalkozást utolér a stafétaátadás kérdése.

Tabuk miatt fuccsol be a családi vállalkozások utódlása.

Számtalan kis- és középvállalkozásnak sürgősen foglalkoznia kellene a generációváltás kérdéskörével. A teljesítményük alapján kiemelkedő vállalkozások elegendő mértékű külső forrást halmoztak fel a kapcsolódó finanszírozási problémák elkerüléséhez, a kisebb piaci részesedéssel rendelkező vállalkozásoknál viszont jelentős mértékű kockázatok merülhetnek fel a változások nem megfelelő menedzselése miatt, mely idegen tőke, pénzügyi szakemberek hiányában csőd közeli állapotot is eredményezhet.

A kis- és középvállalkozásokat általában a rugalmassággal és az optimizmussal társítják, ennek ellenére igencsak megviselte őket a koronavírus-járvánnyal járó egészségügyi és anyagi bizonytalanság. Ám az olyan családi vállalkozásokra jellemző értékek, mint a generációk közti együttműködés, a közösségi szerepvállalás és a hitelesség a jövőbeli sikerük katalizátoraivá válhatnak.

A generációváltást csak a cégek húsz százaléka éli túl.

A hazai kis- és középvállalkozások mindössze 15%-át foglalkoztatja az utódlás kérdése, és ebből csupán 7%-nál zajlik már a folyamat - derült ki a Budapest Bank 500 cégvezető megkérdezésével végzett kutatásából. Ahol még nem merült fel a téma, ott a cégvezetők nagy része életkoránál fogva nem tartja aktuálisnak, vagy nincs rá ideje. A jelenlegi vezetők zömmel családtagjukban – főképp gyermekükben - látják a cég jövőjét, ez azonban nem minden esetben valósítható meg, így sokan kénytelenek alternatívát keresni.

Egy családi vállalkozás és tulajdonosa életében eljöhet a pillanat, amikor a vagyon mérete vagy összetettsége olyan szerteágazó tudást kívánna meg, amely meghaladja a cégvezér erejét, kapacitását, az irányítás továbbadása pedig családon belül nem oldható meg megnyugtatóan. Az ilyen jellegű kihívások már nem egy cégbirodalmat roppantottak meg, azonban van egy olyan jogi megoldás, amely még a végrendeletnél is biztosabban szavatolja, hogy a cég jó kezekbe kerüljön.

A hazai családi vállalatok jelentős részének égető probléma a generációváltás. A siker érdekében muszáj tudatosan tervezni és szembenézni azzal, hogy a cég és a világ is változott az elmúlt évtizedekben. A fiatalok mások, de erre tekintsünk inkább lehetőségként!

„Csak a mesében igaz, hogy a királyfi a legjobb választás az ország vezetésére – mondja Virágh Rajmund, a Hammel & Hochreiter cégutódlás-specialistája. – A valóságban a generációváltás problémáját csak az a vállalat tudja sérülés nélkül megúszni, amelyik időben felkészül, és fokozatosan valósítja meg a szükséges változtatásokat.”

A jelentős gazdasági szerepű családi tulajdonú vállalkozásoknak speciális problémákkal kell szembenézniük az elkövetkező években. A generációváltás égető probléma számukra, ám mindezek ellenére a cégek közel felénél nincsen erre kidolgozott utódlási terv - mondta el Ékes Ákos a GazdaságTV-nek.

Elkerülhetetlen problémával kénytelenek szembenézni a hazai kkv szektor képviselői. A rendszerváltás környékén alapított cégek vezetői hamarosan a nyugdíjkorhatárhoz érkeznek, ami komoly dilemma elé állíthatja őket.

Óriási kihívás előtt állnak a magyar családi vállalatok az elkövetkező években: nyugdíjba készülődik az a generáció, amely a rendszerváltás alatt és után elindította a sikeres családi cégek többségét. Azonban szakértők felhívták a figyelmet, hogy erre a kihívásra egyelőre felkészületlen a vállalatok és vezetőik többsége, így kétséges hogy túlélik-e a váltást. Pedig tudatos tervezéssel, felkészüléssel megelőzhető lenne, hogy belebukjon a váltásba az évek munkájával felépített cég.

A magyar családi vállalkozások többsége a rendszerváltást követően jött létre, azóta pedig a hazai kkv-szektor meghatározó részévé váltak. Az elmúlt több mint húsz évet követően egyre többüknél vált aktuálissá, illetve szükségessé a tulajdonosváltás. A vezetői generációváltás azonban – ahogy azt a nemzetközi tapasztalatok is mutatják – számos kihívást és csapdát rejt magában, amely akár a teljes szektorra is komoly negatív hatással lehet, ezért valamennyi érintett családi vállalkozásnak érdemes még időben felkészülni a váltásra – írja a Széchenyi Tőkealap blogja.

A családi vállalkozások első generációs vezetői gyakran azt várják el a leendő utódtól, hogy egy fajta klónként minden pontosan úgy folytassanak, ahogyan ők elkezdték. A szakértő szerint ez egyrészt lehetetlen, de egyébként sem lenne kívánatos.

A hazai kkv-szektort meghatározó családi vállalkozások többségét közel egy időben, a rendszerváltást követően alapították, emiatt a vezetőket érintő generációváltás problémája is egy hullámban, a következő öt év során éri el őket. Márpedig a nemzetközi tapasztalatok szerint a családi vállalkozások kétharmada nem él túl egy ilyen váltást, egy ekkora mértékű, az egész szektorra kiterjedő bedőlés pedig komoly gazdasági és társadalmi kockázatot rejt.

A megfelelő utód megtalálása nehéz feladat, nem csak azért, mert nem szívesen bízza rá valaki az élete munkájával felépített vállalkozást másra, hanem mert a jelölt sem mindig felel meg az elvárásoknak. Még a tündérmesének induló történet is rosszul végződhet.

A családi vállalkozások egyik legkecsegtetőbb előnye az, hogy anyagi- és karrier lehetőségeket biztosítanak a családtagok számára. Utódlást fontolgatva az alapító generáció a legtöbb esetben előre eltervezi, hogy milyen pozíció és jövedelmi lehetőségek várnak a második generációra, ha érdekli a családi cég. De mi van, ha a gyerek nem válik be?

Magyarországon néhány éven belül a generációváltás válik a családi cégek legégetőbb kérdésévé, és így a magyar gazdaságot is erősen befolyásoló tényezővé. Az alapítók leköszönnének. De hogyan tovább?

A cégátadás egy vállalat életében talán a legbonyolultabb, és legkörültekintőbb előkészítést igénylő feladat, különös tekintettel a hagyományos családi vállalkozásokra, ahol az alapító első generációs vezető stafétaátadása a családi-tulajdoni viszonyok miatt még több kockázatot hordoz, és még alaposabb stratégiai tervet kíván.

Főszabályként örökölni lehet egy adott kft.-ben az elhunyt tagot megillető üzletrészt. Ilyen esetben az örökösnek igazolnia kell az örökösi minőséget a kft. ügyvezetőjének és kérnie kell az ügyvezetőtől a tagjegyzékbe való bejegyzését. Az örökösi minőséget a jogerős hagyatékátadó végzés alapján lehet igazolni.

Az új Ptk. számos területét részletesen tárgyaltuk már, nem sok szó esett azonban eddig a Magyarországon a törvény által bevezetett bizalmi vagyonkezelő intézményéről. Pedig az angolszász országokban több száz éves múlttal rendelkező intézmény számos lehetőséget rejt a vagyon biztosításától a céges generációváltás problémáinak megoldásáig. A Piac&Profit KKV-Akadémiáján szakértők segítettek megismerni.

Magyarországon a nagy cégalapítási hullám 20-25 éve söpört végig, így a vállalkozások nagy része hamarosan tömegesen szembesül majd az utódlás kérdésével. A családi vállalkozások egyik legnagyobb kihívása a generációváltás, amit a cégek csupán harmada él túl.

Bár a családi vállalkozások továbbra is dinamikus és rugalmas üzleti szegmensnek tekinthetők, a verseny egyre intenzívebb, növekszik az árleszorító hatás, a változás egyre gyorsabb, ráadásul a csupán 16 százalékuk számol be jól megtervezett utódlási folyamatról.