A magyar cégek harmadát érinti, mégis kevesen foglalkoznak ezzel az égető kérdéssel

Számtalan kis- és középvállalkozásnak sürgősen foglalkoznia kellene a generációváltás kérdéskörével. A teljesítményük alapján kiemelkedő vállalkozások elegendő mértékű külső forrást halmoztak fel a kapcsolódó finanszírozási problémák elkerüléséhez, a kisebb piaci részesedéssel rendelkező vállalkozásoknál viszont jelentős mértékű kockázatok merülhetnek fel a változások nem megfelelő menedzselése miatt, mely idegen tőke, pénzügyi szakemberek hiányában csőd közeli állapotot is eredményezhet.

A generációváltás zökkenőmentes lefolytatásához az alapos tervezés és a tudatos döntések elengedhetetlenek. A családi vállalkozások komoly kockázatoknak teszik ki magukat, ha nem fordítanak elegendő időt és energiát a változás menedzselésére. A felmerülő pénzügyi, valamint csődkockázat minimalizálása azonban közel sem lehetetlen, a megfelelő finanszírozási szerkezet megtalálása, az idegen tőke bevonása - számos pozitív hatása mellett - gördülékennyé teszi a generációváltás folyamatát is – hangsúlyozza Németh Balázs, a Niveus Consulting Group vagyonértékelési és tranzakciós szakértője.

Mikor kell generációváltáson gondolkodni?

A tulajdonosoknak érdemes mérlegelni, hogy a vállalkozásokhoz fűződő érzelmi kötődés olykor túlságosan lerövidíti a változás menedzselésére rendelkezésre álló időt. A Niveus Consulting Group felmérése szerint a tervezés, megvalósítás folyamatára legalább egy 5 éves időintervallumot célszerű kijelölni, így figyelembe véve a Magyarországon érvényes nyugdíjkorhatár mértékét (65. életév), a 60. életévüket betöltő tulajdonosok esetében már aktuálisnak tekinthető a generációváltás kérdésköre. Ugyanakkor a kockázat minimalizálásának érdekében célszerű lehet akár már a megelőző 10 évben megkezdeni a tudatos felkészülést a változásra.

(Fotó: Pixabay)

A felmerésből kiderült, hogy mind a top 100 kkv-ról, mind pedig a Niveus által összeállított mintáról megállapítható, hogy a vállalkozások hozzávetőlegesen 12 százalékánál már el kellett (volna) indulnia a generációváltásnak, míg további 23 százalékuknak a következő években el kell kezdeniük a megfelelő felkészülést a változásra. A teljes mintát tekintve tehát elmondható, hogy a vizsgált kis- és középvállalkozások (összesen kb. 1.000 elemű minta) 35 százalékánál aktualitásnak tekinthető a generációváltás kérdésköre. Iparági megoszlás, valamint cégméret viszonylatában jelentős eltérésről nem beszélhetünk, a generációváltás problémaköre a teljes magyar kkv szektort egyformán érinti.

Külső tőke hozzáadott értéke

A vállalkozások finanszírozási szerkezetét vizsgálva ugyanakkor egyértelműen kirajzolódik, hogy a top 100-as listán szereplő entitások nagyobb - a tulajdonosok befolyásoló erejét azonban nem csökkentő - mértékben használnak külső forrást. A mintákban szereplő cégek tőkeáttétel mutatóinak (a hosszú lejáratú kötelezettségek és a saját tőke arányának) jellemző értékeit (mediánjait) vizsgálva megállapítható, hogy az érintett iparágak legjobban teljesítő, top vállalkozásai 7 százalékos, míg a kisebb árbevételt realizáló vállalkozások 3 százalékos tőkeáttétellel rendelkeztek a 2018-2019 üzleti évek folyamán. Mindkét érték esetében elmondható, hogy a hitelezők aránya a döntéshozatal, a cégvezetés tekintetében elhanyagolható, ugyanakkor a cégértéket növelő, egészséges mértékű idegen tőkét a jobban teljesítő, toplistás cégek vesznek igénybe. Ezen társaságok esetében a külső finanszírozók rendelkezésre tarthatják a generációváltás zökkenőmentességének biztosításához szükséges tőkemennyiséget, továbbá érintettségi szintjük garanciát jelenthet a társaságok menedzsmentje feletti kontroll megtartásához, a megfelelő pénzügyi döntések meghozatalához.

A vizsgálat eredményeit összefoglalva kijelenthető, hogy a Magyarországon működő kis- és középvállalkozások több mint egyharmadánál a kockázatok minimalizálásnak érdekében foglalkozni kell a generációváltás, az utódlás témakörével, ugyanakkor a teljesítményük alapján kiemelkedő vállalkozások elegendő mértékű külső forrást halmoztak fel a kapcsolódó finanszírozási problémák elkerüléséhez. Ezzel szemben a kisebb piaci részesedéssel rendelkező vállalkozások esetében jelentős mértékű kockázatok merülhetnek fel a változások nem megfelelő menedzselése nyomán, mely idegen tőke, pénzügyi szakemberek hiányában akár csőd közeli állapotot is eredményezhet.

Véleményvezér

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.
Jó hír, mégsem pusztul el a világ

Jó hír, mégsem pusztul el a világ 

Sokan úgy gondolják, hogy addig létezik a világ, amíg vannak méhek.
Hadházy Ákos küzd, mint malac a jégen

Hadházy Ákos küzd, mint malac a jégen 

Hivatalos volt-e Orbán Viktor legutóbbi útja Amerikába?


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo