Instabilitásban keresnek kapaszkodókat a munkavállalók

2025-ben a magyar munkaerőpiac dinamikáját továbbra is a gyorsan változó gazdasági és társadalmi környezet határozza meg: magas infláció, a klímaváltozás következményei, a geopolitikai feszültségek és a demográfiai kihívások nehezítik a tervezést. Magyarország gazdasági növekedése elmarad az uniós átlagtól, miközben az infláció továbbra is az egyik legmagasabb az EU-ban. A népesség csökken, az átlagéletkor emelkedik, a fiatal, képzett munkaerő kivándorlása pedig szintén nem könnyíti meg a hazai vállalatok helyzetét.

A foglalkoztatottság 2024-ben érte el csúcspontját (2024 II. negyedév: 4 millió 700 ezer fő), azóta enyhe visszaesés tapasztalható, miközben a munkanélküliségi ráta 4,5 százalék körül stabilizálódott. A munkaerőhiány egyre inkább a tapasztalt szakemberek körében jelentkezik, míg a belépő szintű, speciális tudás nélküli pozíciók iránti kereslet csökken. A piacot egyszerre jellemzi tehát szakemberhiány és túlkínálat, a földrajzi és képzettségbeli eltérések miatt a kereslet és kínálat sokszor nem találkozik. Az elmúlt években a bérek növekedése sem tudta teljesen ellensúlyozni az inflációt, így a reálbérek stagnálása vagy csökkenése különösen érzékenyen érintette az alacsonyabb jövedelműeket és a belépő szintű pozíciókat.

A gyorsan változó környezet nem csak a munkáltatókat, hanem a munkavállalókat is kihívások elé állítja. A dolgozók egyre inkább keresik a kapaszkodókat: a stabilitást, a kiszámíthatóságot, az emberi hozzáállást és a támogató munkahelyi légkört. Bár a magyar munkavállalók általános munkahelyi közérzete továbbra is pozitív (10-es skálán 2025-ben 7,36-os értékkel), az elmúlt évhez képest enyhe csökkenés tapasztalható (7,59-es érték 2024-ben). A többség alapvetően jól érzi magát a munkahelyén, ugyanakkor a bizonytalanság, a növekvő elvárások és a gazdasági nyomás érezhetően hat a mindennapokra.