A magyar gazdaság a közhiedelemmel ellentétben nem (csak) a nagyvállalatokon alapszik: a hazai cégek hetven százaléka családi tulajdonban van, a teljes magyar GDP felét ezek a cégek állítják elő, és a munkavállalók mintegy felét is ezek a vállalatok foglalkoztatják.
„A családi vállalatokban kétségtelenül komoly gazdasági potenciál van, ennek ellenére sem európai szinten, sem itthon nincsenek a szegmensről pontos, hivatalos adatok. Ennek a problémának az enyhítésére feltérképeztük a családi tulajdonú vállalatok jellemzőit, várakozásait” - mondta Ékes Ákos a K&H vállalati üzletfejlesztés vezetője. A kutatás alapján elmondható, hogy a családi vállalatokra jelenleg inkább a növekedés jellemző. A gazdasági kilátásaikat tekintve a cégek több mint fele (52%) stagnálásra számít a következő egy évben, 39%-uk azonban egyértelműen bővülésre, és csupán minden tizenegyedik cég vár visszaesést. Pénzügyi eredményeiket tekintve többségük a jelenlegi árbevétel szint fenntartását valószínűsíti (59%) a következő egy évben, de egy jelentős részük (37%) ezen a téren is növekedésre számít.
Nagy kihívás, rossz túlélési arány
Az optimizmus ellenére azonban komoly kihívás előtt állnak a családi cégek: 50 százalékuknál az elkövetkező öt éven belül tervezi a cégvezető, hogy visszavonul és utódjának adja át a céget, 13 százalékuknál már most zajlik ez az átmenet, és csak öt százalékuk esett már át ezen.
Ez a folyamat, a generációváltás azonban komoly veszélyt tartogat: a vállalkozások többsége ugyanis nem tudja sikerrel venni az akadályt. Nemzetközi tapasztalatok alapján a cégek kétharmada nem éli túl a generációváltást, a hazai viszonyok között azonban a szakemberek szerint ez az arány még rosszabb. „A harminc százalékos túlélési arány helyett inkább a vállalkozásoknak csak a 15-20 százalékánál fog sikeresen végbe menni az átadás” - mondta a Piac & Profit kérdésére Kürti Tom, a Felelős Családi Vállalatokért Magyarországon Egyesület elnökségi tagja.
A riasztó számok ellenére a magyar vállalkozások felkészületlenek: a cégek 47 százalékánál semmiféle utódlási terv nem létezik, de még ha van, akkor is csak a cégvezető fejében. A felmérésben szereplő összes magyar családi vállalkozás 97 százalékánál nem létezik olyan, a szakemberek által „családi alkotmánynak” nevezett írásos dokumentum, amely az átmenet zökkenőmentes biztosítására szolgálna. (Hogy mi a családi alkotmány, és miért fontos, arról itt olvashat részletesebben!) A családi dokumentum abban is segíthet, hogy a generációváltásnál elkerülhessük a családi konfliktusokat (amelyektől egyébként a családi vállalkozások vezetőinek 35 százaléka tart.)
Ugyanakkor nem csak tervezésben felkészületlenek a magyar vállalkozások, a vezetők jó része érzelmileg sem kész lemondani élete munkájáról. „Azok az alapítók,akik 65 éves korukra nem adják át a vezetést ÉS a tulajdont, nagy eséllyel sosem fogják. Márpedig a magyar vállalkozók jelentős része nem kész arra, hogy teljesen visszavonuljon.
„Mi már a magunk bőrén érezzük és tapasztaljuk, hogy az utódlás megtervezése és sikeres lebonyolítása ugyanolyan fontos, mint a mindennapi feladatok sikeres menedzselése” – hangsúlyozta Bárány László, a Felelős Családi Vállalatokért Magyarországon Egyesület elnöke, aki már átesett ezen a folyamaton és lemondott a cégvezetésről. Véleménye szerint az átmenet a tudatos tervezésen kívül még az alapító érzelmi kötődésén és az utód megfelelő felkészítésén bukhat el. „Az alapító generáció ösztönös vállalkozó, akik a sikeren edződtek, ezért csalhatatlannak gondolják-gondoljuk magunkat. Azonban el kell engednünk a céget, még akkor is ha ez roppant fájdalmas feladat. Le kell rombolni a saját tévedhetetlenségünkbe vetett hitet, hogy az utód is kiépíthesse a tekintélyét. Jó érzés, amikor egy ártárgyalásnál nem velem törli fel a padlót a tárgyalófél, hanem a nagyobbik fiammal, de ha a feladatot átadtam neki, akkor meg is kell bíznom benne, hogy a döntései ugyanúgy, vagy még jobban megfelelnek a jelenlegi piaci környezetnek, mint az enyémek” – mondta Bárány László.
„Általánosan, mindenkire egyformán érvényes szabály nincs, ezért a két szélsőséges eset között - amikor a családi vállalkozás tagjai ugyanúgy versenyhelyzetben vannak, mint bármelyik cégvezető, illetve amikor minden döntést és funkciót családon belül próbálnak megoldani - nehéz megtalálni az adott cég számára megfelelő és hosszú távon is működőképes utat. Éppen ezért igen fontosnak tartjuk az egymás közti párbeszédet, a pozitív és a negatív példák, tapasztalatok megosztását” - mondta Kürti Tom. Sok lehetőség közül választhatnak a cégvezetők, ha utódlásban gondolkodnak: a hazai cégvezetők 48,5 akarja családon belül tartani a vezetést és a tulajdonjogot, 15,8 megtartja a tulajdont, de átadná a vezetést, 0,8 adja el alkalmazottnak a tulajdonjogot, 6,9 százalékuk adja át tulajdonostársnak, míg teljes értékesítésen a cégvezetők 8,9 százaléka gondolkodik, akik külső félnek adnák el a vállalatot. Ugyanakkor a szakemberek kihangsúlyozták: azt tartják jó útnak, ha családon belül öröklődik az ügyvezetés és a tulajdonjog is.
„Fontos, hogy a cégvezető személyesen is kötődjön a vállalathoz, ezt pedig nem lehet megtanulni az iskolában. Az a jó, ha az utód a családon belülről érkezik, és már több évet lehúzott a cégnél, így nemcsak a kötődése lesz mélyebb, de minden szinten ismeri is a vállalatot” – vélekedett Bárány László, aki szerint annál többet. A kívülről érkező utód nem mindig válik be, még a legszebb tündérmese is befuccsolhat!
