A válaszadók 68 százaléka a vidám, pörgős, élénkítő ritmusokat kedveli, ezzel szemben jóval kevesebben vannak azok, akik koncentrációt segítő (16 százalék) és megnyugtató (17 százalék) zenéket részesítik előnyben.

A hangerő és a zene intenzitása rontja a vezetési teljesítményt

A lassabb, relaxációt elősegítő zenék elhanyagolása azonban nem feltétlen szerencsés, ha vezetésről van szó, hiszen egy korábbi tanulmány részletesen körüljárva a kérdéskört megállapítja, hogy az autóvezetés közben hallgatott zene tempója és intenzitása közvetlen hatással van a vezetők pulzusszámára, ezáltal pedig vezetési teljesítményüket is befolyásolja.

A tanulmány szerint azoknak a zenehallgatóknak, akik könnyűzenével szórakoztatták magukat vagy csendben vezettek, átlagos pulzusa jóval alacsonyabb fokozaton zakatolt (percenként 80 alatti szívverés). Az is kiderül, hogy bár gyors tempójú és magasabb hangerejű zene növeli a motivációt és az éberségi szintet, a megnövekedett információfeldolgozás miatt nagyobb mentális terhelést és stresszt okoz a sofőröknek.

Ez pedig a közlekedésben úgy csapódik le, hogy a 120 BPM (leütés per perc) feletti tempójú zenét hallgató autóvezetők éberebbek ugyan, ám a magasabb kognitív terhelés miatt gyakrabban hibázhatnak vezetés közben, jobban ingadozik a sebességük, gyakoribbak a sávváltások. Ezzel szemben a lassabb, könnyedebb, 60-80 BPM közötti zenére autózók sokkal nyugodtabbak, egyenletesebb tempóban, kiszámíthatóbban és biztonságosabban vezetnek.