A 2026-ban új módszertan alapján összeállított élhetőségi rangsort a Balatonfüredi járás vezeti, amelyet a Keszthelyi és a Budakeszi járás követ. A Balatonfüredi járás elsősorban zöld környezetének és kedvező szolgáltatási kínálatának köszönheti első helyét, Keszthely a vásárlási lehetőségek és az egészségügyi ellátottság terén elért jó eredményeivel került a második helyre, a harmadik helyet pedig a munkaerőpiaci lehetőségekben élen járó Budakeszi járás szerezte meg.
Az első tízbe a balatoni és a főváros környéki térségek mellett több vidéki nagyváros – Veszprém, Pécs, Eger, Debrecen és Sopron – környéke is bekerült, a harmadik helyen szereplő Budakeszi járás és a tizedik helyezett Szobi járás között pedig mindössze három pont a különbség. Az élmezőnyt a Szentendrei járás teszi teljessé, amely az ötödik helyet szerezte meg az MBH Index élhetőségi rangsorában. Budapest a 14. lett az összesítésben.
|
Az élhetőségi rangsor |
||||||||||
|
Helyezés |
Járás |
Oktatás |
Egészségügy |
Kultúra |
Bűnözés |
Vásárlási lehetőségek |
Munkaerőpiac |
Lakáspiac |
Zöld környezet |
Pontszám (max=100) |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
1 |
Balatonfüredi járás |
78,4 |
69,8 |
95,3 |
61,6 |
92,9 |
46,0 |
41,6 |
100,0 |
100,0 |
|
2 |
Keszthelyi járás |
81,9 |
84,4 |
67,7 |
83,5 |
85,3 |
35,0 |
49,8 |
43,6 |
90,7 |
|
3 |
Budakeszi járás |
78,2 |
52,4 |
7,5 |
77,9 |
72,4 |
100,0 |
54,8 |
50,5 |
84,3 |
|
4 |
Veszprémi járás |
100,0 |
68,0 |
40,0 |
72,2 |
64,1 |
56,4 |
53,2 |
39,7 |
84,3 |
|
5 |
Szentendrei járás |
76,4 |
48,0 |
37,7 |
84,1 |
56,7 |
75,4 |
53,3 |
55,7 |
83,2 |
|
6 |
Pécsi járás |
84,0 |
100,0 |
39,9 |
71,2 |
58,7 |
58,5 |
51,2 |
21,8 |
82,9 |
|
7 |
Egri járás |
89,7 |
76,4 |
79,4 |
58,5 |
56,3 |
41,6 |
53,5 |
28,7 |
82,7 |
|
8 |
Debreceni járás |
98,6 |
89,0 |
37,7 |
78,2 |
47,1 |
58,9 |
47,7 |
25,5 |
82,4 |
|
9 |
Soproni járás |
73,4 |
65,1 |
78,2 |
71,6 |
63,6 |
47,9 |
51,3 |
26,4 |
81,6 |
|
10 |
Szobi járás |
65,6 |
58,1 |
32,4 |
75,0 |
39,5 |
54,4 |
93,0 |
58,2 |
81,3 |
Jelentős különbségek az ország egyes térségei között
Az MBH Index idei élhetőségi rangsora alapján jól látható különbségek mutatkoznak az ország térségei között: míg a Dunántúlon, különösen a Balaton térségében, valamint a főváros környékén több magas pontszámot elérő járás található, addig az ország északkeleti részén fekvő területek jellemzően alacsonyabb pontszámot értek el. Az első 30 helyezett közül 19 a Dunántúlon, míg az utolsó 30 helyből 27 a Dunától keletre fekszik.
A részmutatók alapján az egyes térségek eltérő adottságai is jól kirajzolódnak. A kulturális lehetőségeket vizsgálva Vas, Zala, Baranya és Veszprém megye járásai értek el magasabb pontszámot, míg az oktatási mutatóban a nyugat-dunántúli megyék, valamint Tolna, Veszprém és Csongrád-Csanád szerepelt jól. Az egészségügyi ellátottságban Csongrád-Csanád, Baranya, Bács-Kiskun és Tolna megye végzett a lista elején, a vásárlási lehetőségek pedig elsősorban a Balaton környékén, a turisztikai térségekben és a fővárosi agglomerációban voltak kedvezők. A bűnözési arány a dunántúli és a dél-alföldi térségekben, valamint Hajdú-Biharban volt a legalacsonyabb.
A gazdasági és lakhatási szempontok jelentős területi különbségeket mutatnak. A munkaerőpiaci lehetőségek Budapest és Pest megye, valamint az észak- és a közép-dunántúli térségek járásaiban a legkedvezőbbek, míg a lakáspiaci pontszámok az ország északkeleti részén – Nógrád, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében – a legmagasabbak, elsősorban az alacsonyabb lakásáraknak köszönhetően. A természeti adottságokat értékelő zöld környezet mutatóban a Balaton, a Dunakanyar térsége, valamint a főváros budai oldali agglomerációja került a lista élére, ugyanakkor az északi, hegyvidéki területek is az élmezőnyhöz tartoznak.
„Egy térség vonzerejét számos tényező képes alakítani, a lakhatási lehetőségektől és a munkaerőpiaci adottságoktól kezdve az elérhető szolgáltatásokon át egészen a természeti környezetig. Az MBH Index élhetőségi kutatásával igyekszünk azt megmutatni, hogyan állnak össze ezek a szempontok az ország különböző térségeiben, és milyen hatást gyakorolhatnak többek között a lakóhelyválasztásra, illetve a lakáspiaci keresletre. Az idei módszertani újítás is ezt szolgálja: a korábbiaknál szélesebb körben vizsgáltuk a járások adottságait, és a zöld környezetet is önálló szempontként értékeltük” – mondta Dr. Nagy Gyula, az MBH Jelzálogbank vezérigazgatója.
Megújult módszertan, összetettebb lakáspiaci mutató
Az idei élhetőségi kutatás több fontos módszertani változást is tartalmaz. Az egyik újdonság, hogy a korábbi megfizethetőségi mutatót egy összetettebb lakáspiaci mutató váltotta fel, amely szélesebb képet ad a lakhatási lehetőségekről. Az érték jelentős részét a lakások megfizethetősége adja, miközben a mutató figyelembe veszi az ingatlanok minőségét és megújulását is. Ennek része az elmúlt öt évben (2021–2025) épített lakások aránya a lakásállományon belül, a közcsatorna-hálózatba bekapcsolt ingatlanok aránya, valamint a lakások komfortfokozata.
Szintén új elemként jelent meg a zöld környezet vizsgálata, amely a lakóhely közvetlen közelében található városi zöld- és rekreációs területeket, valamint a tágabb természeti környezetet is értékeli. Emellett az oktatási, az egészségügyi, a kulturális és a vásárlási lehetőségek egyes elemeinek számítási módja is változott: több esetben már nem a terület nagyságához, hanem a lakosságszámhoz viszonyítva vizsgálja az elérhető szolgáltatásokat.