Az egészségügy kilép az intézmények falai közül.

A jólét tekintetében Magyarország a 39. helyre került a világban.

Gyáli esetek.

A Várnegyedben és Budapest belvárosában a legjobb élni, míg vidéken ugyanez Egerről és Veszprémről mondható el.

Eltűntek az idők, amikor a középosztály kényelmesen élt és még jobb jövőt remélhetett gyermekeinek. Sokan eladósodnak, lecsúsznak és állami támogatásra van szükség, hogy megbirkózhassanak korunk új kihívásaival.

A szmog problémájával minden nagyváros küszködik. Nem elhanyagolható tényező hát, hogy mekkora parkok és erdőségek találhatók egy-egy városban. A Zöld Kilátás Index sorra veszi azokat a városokat, melyek a legzöldebb nagyvárosok.

Továbbra is az I. és V. kerületetekben a legjobb lakni, de jó helyezést ért el a VI., VII., IX, valamint a II. és XII., is a fővárosban. A vidéki nagyvárosoknál 2018-ban is Egerben, Veszprémben és Tatán a legkellemesebb lakni- derült ki az Otthon Centrum harmadik alkalommal publikált „életminőség-indikátora” elemzésből.  

Koppenhága 2016-ban érte el azt, amit Amszterdam két évtizeddel korábban: több a bicikli van az utcáin, mint az autó. Minden egyes biciklivel megtett kilométer profitot hoz a nemzetgazdaságnak, az autózás viszont veszteséget.

A leggazdagabb államok nem feltétlenül a legjobb életminőséget kínáló országok. A pénz nem minden, számítanak olyan immateriális tényezők is, mint a küldetés beteljesítése, ehhez pedig nem kell gazdagnak lenni.

Jellemzően olyan helyen jó lakni, ahova valamiért szívesen költöznek az emberek. A fővárosban az I, II., V., VI. és XII. kerületetekben a legjobb lakni, a vidéki nagyvárosok közül pedig leginkább Pécset, Szegeden és Debrecenben. Legalábbis ide költöznek a legszívesebben az emberek habár ez nem mindig látszik az ingatlanárakon.

Szokták mondani, hogy ami nem öl meg, az megerősít. Úgy tűnik, a szólás a gazdasági válság kapcsán is igaz: nő a várható élettartam a nehéz időszakokban. A munkanélküliség viszont akár tíz évet is elvehet az életünkből.

A magyarok régiós összehasonlításban boldogok, de rendkívül elégedetlenek életükkel - ez derül ki az Európai Unió kutatóintézete, a Eurofund 2012-es, ötévente elkészített életminőségi felméréséből.