Az elmúlt öt évben az oda- és elköltözők egyenlegét vizsgálva Magyarországon a legfontosabb migrációs célpontok a főváros, a környező agglomerációs települések nagyobb része, Északnyugat-Magyarország – kivált Ausztriához legközelebb eső Soproni és Szentgotthárdi járások – és a Balaton környéke. Az említett térségekben 1000 ott lakóra 25-30 beköltöző jutott az elmúlt öt évben.
Annak megfejtésére, hogy miért vonzóbb egy-egy régió az országban, az Otthon Centrum három kulcstényezőt vizsgált meg a magyar városok vonatkozásában. Az egészségügyi ellátást, az oktatási és munkahelyi lehetőségeket értékelő mutatószámból képzett „életminőség-indikátor” alapján és az ingatlanárakat is megnézve a vándorlási statisztika oka is érthetőbbé vált. Soóki-Tóth Gábor, elemzési vezető szerint a minőségi mutatók alapján abszolút nyertesként Budapest kerületei végeztek, hiszen az első tizennégy helyen a 23 kerület valamelyike szerepelt az I, XII. V. kerületekkel az élen. (Nem véletlen, hogy kapkodnak a pesti lakások után!) A vidéki nagyvárosok közül Pécs, Szeged, Debrecen található az élen, továbbá Tiszaújváros, amely elsősorban helyben dolgozók és a körzeti orvosok magasabb arányának köszönheti pozícióját.
Vidéken is jó, csak olcsóbb
Ha az ingatlanárakat is figyelembe vesszük, a helyzet alig változik, ami arról árulkodik, hogy az ingatlanárakra komoly hatással vannak az életminőségi mutatók. Az ingatlanárak tovább erősítik a főváros pozícióit, ugyanakkor néhány vidéki város - például Miskolc, Békéscsaba, Zalaegerszeg – esetében az életminőségi mutatóihoz képest az ingatlanárak még alacsonyabb értéket is mutatnak.
Az ingatlanárak a város méretétől is nagyban függnek, ugyanakkor nem veszi figyelembe az ott lakók szubjektív vélekedését saját lakókörnyezetük minőségéről. Az Otthon Centrum szerint ezt mutatja az is, hogy az agglomeráció települései döntően a városrangsor második felében foglalnak helyet, ami korántsem jelenti valós hátrányukat, sokkal inkább azt, hogy olyan városokról beszélünk, melyek sok szállal kötődnek a fővároshoz és jellemzően a településen lakók a munkahelyi, egészségügyi szolgáltatások egy részét szintén Budapesten veszik igénybe, tovább erősítve ezzel a főváros pozícióját. Ugyanakkor a vándorlási mutatók és az ingatlanárak között is erős az összefüggés: a legjobb életkörülményeket kínáló térségek és a periférikus vidékek fajlagos ingatlanárai között ötszörös különbség mutatkozik, az előbbiek javára.
