Az Európa-szerte több mint 35 ezer, Magyarországon ezer fő megkérdezésével készített felmérés alapján a magyarok boldogabbnak érzik magukat - az Európai Unió tagállamai közül - a bolgároknál, a görögöknél, az észteknél és a letteknél, de egyedül a bolgárok kevésbé elégedettek életükkel. Az uniós tagállamokat tekintve a skandináv államok polgárai mellett a luxemburgiak, a hollandok és az osztrákok a legboldogabbak.
Spanyolországban, Írországban, Belgiumban és az Egyesült Királyságban az emberek boldogabbak, mint amennyire elégedettek az életükkel, míg Svédországban és Dániában elégedettebbek annál, mint amennyire boldogak. A két mutató értékei között Csehországot és Bulgáriát megelőzve messze Magyarországon van a legnagyobb eltérés a két mutató között, a boldogság javára.
Az Eurofound kutatása egyebek mellett kimutatta: az EU állampolgárai közül minden harmadik jelezte, hogy romlottak anyagi körülményei az elmúlt öt évben. A megkérdezettek 7 százaléka jelezte azt, hogy "nagy nehézségeket" okoz a megélhetés. Az ilyen választ adók közül a legnagyobb arány (22 százalék) Görögországban volt, míg a legalacsonyabb (1 százalék) Finnországban. Magyarországon ez az arány 17,2 százalékkal a harmadik legmagasabb a vizsgált államok közül.
Az ország gazdasági helyzetével - Görögország után, Portugáliával holtversenyben - a magyarok vannak a legkevésbé megelégedve. Európai szinten a gazdaság helyzetét illetően a legnagyobb elégedettség a skandináv államokban, illetve az euróövezeti maghoz tartozó fejlett államokban volt. Az EU-átlagnál kevésbé, de a régiós államokhoz viszonyítva jobban bíznak a magyarok saját kormányukban, illetve a parlamentben. A sajtóba vetett bizalom azonban Magyarországon - Görögország és az Egyesült Királyság után - a harmadik legalacsonyabb szinten van.
A felmérés kimutatta: a legnagyobb etnikai feszültségek - a megkérdezettek megítélése szerint - azokban az országokban, így Magyarországon és Csehországban van, amelyekről "ismert, hogy romaintegrációs kihívásokkal szembesülnek". Ezenkívül a magyarok látják a leginkább úgy (a megkérdezettek 71 százaléka), hogy nagy a gazdagok és a szegények közötti társadalmi feszültség. Ez a korábbi évek felméréseiben is jellemző volt Magyarországra.