Az elemzés szerint az egészségügyi rendszerek alapvető átalakulás előtt állnak: működésüket az adat, a mesterséges intelligencia (MI) és az újraszervezett betegutak formálják át, a fókusz pedig a várható élettartam növeléséről az egészségben töltött évek meghosszabbítására helyeződik át.

Az egészségügy új logikája: előrejelzés és megelőzés

A sikeres egészségügyi szereplők nem egyszerűen digitális eszközöket illesztenek a meglévő működésbe, hanem újratervezik a teljes ellátási logikát. Az epizodikus működést integrált betegutak válthatják fel, ahol a megelőzéstől a diagnózison és kezelésen át az utánkövetésig egy összefüggő rendszer működik. A fogyasztói oldali elvárások is ezt erősítik: a PwC Global Health Report felmérése szerint 65 százalék a kezelésre fókuszáló rendszer helyett megelőzésközpontút szeretne, és csak 26 százalék érzi úgy, hogy a digitális egészségügy alapszolgáltatásai rendben vannak. A jelenlegi betegút-szervezés korlátait ezért fel kell oldani.

„Az egészségügy jövője nem a rendelőben kezdődik, hanem az otthonban, a munkahelyen, a viselhető eszközökben és az adatok világában formálódik. Az ellátás az intézményközpontú logikától az emberközpontú, folyamatos és előrejelző működés irányába mozdul el” – mondta dr. Remete Gergő, a PwC Magyarország egészségügyi szakértője.

A mesterséges intelligencia mint működési infrastruktúra

A mesterséges intelligencia (MI) értékét az egészségügyben egyre inkább a betegeredményekre és a rendszer teljesítményére gyakorolt hatása alapján mérik. Szerepe túlmutat az adminisztráción, és a kockázatok felismerésében, az állapotromlás korai jelzésében, a betegutak priorizálásában és a megelőző beavatkozások támogatásában válik hangsúlyosabbá. Ehhez azonban megfelelő adat- és biztonsági háttér kell, amely ma még sok helyen hiányos.