A rutin- és adminisztratív feladatok egy része automatizálható, miközben az orvosi munka a komplex döntéshozatalra, szakmai validációra és betegkommunikációra koncentrál. A kapacitás fogalma is átalakul: a rendszer teljesítményét nemcsak az orvosok, ápolók vagy kórházi ágyak száma határozza meg, hanem az adatok gyors feldolgozásának képessége, az úgynevezett algoritmikus kapacitás.

„A jövőben nem a legtöbb adatot gyűjtő rendszer lesz a legerősebb, hanem az, amelyik ezeket a leggyorsabban és legbiztonságosabban alakítja jobb döntésekké. Az adatok stratégiai erőforrássá válnak, de csak akkor teremtenek valódi értéket, ha átláthatóan és biztonságosan kezelik őket – a digitális egészségügy sikere így nem csupán technológiai, hanem bizalmi kérdés is” – emelte ki a szakember.

Új ellátási helyszínek

A páciensek az egészségügyben is ugyanazt az egyszerű, gyors, átlátható és személyre szabott hozzáférést várják el, amelyet más szolgáltatási szektorokban már megszoktak. A felmérés hangsúlyozza, hogy a rendelő és a kórház már nem az ellátás kizárólagos belépési pontja. Bár az elmúlt évben a válaszadók 72 százaléka még orvosi rendelőben kapott ellátást, csak 34 százalék választaná ezt a jövőben is elsődleges ellátási helyszínként. A rutinszerű, kontroll-, krónikus és megelőző ellátások egyre inkább otthonközeli, közösségi, virtuális vagy hibrid formában szerveződhetnek, míg a kórházak a komplex, akut és nagy erőforrás-igényű beavatkozásokra specializálódnak.