„Külföldi munkavállalót már nem lehet behozni Magyarországra.” Az elmúlt hónapokban számos magyar vállalkozásnál szinte kész tényként kezdték kezelni ezt az állítást. Érthető, miért alakult ki a félreértés: a harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatásának szabályai többször változtak, 2026 nyarán pedig újabb jelentős szigorítás történt. Ez azonban nem jelenti azt, hogy Magyarország lezárta volna munkaerőpiacát a harmadik országból érkező dolgozók előtt.

A vállalkozások számára a lényeg röviden az, hogy a korábbi vendégmunkás-konstrukcióban történő munkaerő-kölcsönzés lehetősége megszűnt, de a külföldi munkavállalók foglalkoztatásának lehetősége nem. Megfelelő feltételek mellett továbbra is érkezhetnek Magyarországra külföldi munkavállalók – többek között a Fülöp-szigetekről –, akiket munkaerő-közvetítéssel találhatnak meg a cégek, majd saját állományukba vesznek fel.

A félreértés hátterében két gyakran összemosódó konstrukció áll. A vendégmunkás-tartózkodási engedélyhez kapcsolódó rendszerben a cégek minősített foglalkoztatón, jellemzően munkaerő-kölcsönzőn keresztül is igénybe vehették a dolgozókat. 2026. június 6-tól azonban új vendégmunkás-tartózkodási engedély már nem kérelmezhető.

A foglalkoztatási célú tartózkodási engedély ugyanakkor továbbra is része a magyar szabályozásnak. Ennél a külföldi dolgozó közvetlenül a magyar vállalkozás alkalmazottja lesz. Felkutatását, kiválasztását és Magyarországra érkezését munkaerő-közvetítő segítheti, de a munkaviszony a magyar munkáltató és a munkavállaló között jön létre.

A 2+1 éves lehetőség nem tűnt el

A foglalkoztatási célú tartózkodási engedély legfeljebb két évre adható, és ugyanezen célból további egy évvel hosszabbítható meg. A „2+1 éves konstrukció” tehát megfelelő feltételek mellett továbbra is hosszabb távú lehetőséget jelenthet a magyar munkáltatóknak.

A kérdés így nem az, hogy általában lehet-e harmadik országbeli dolgozókat alkalmazni, hanem az, hogy az adott munkáltató, munkakör és munkavállaló megfelel-e a szükséges feltételeknek. Ez a fülöp-szigeteki munkavállalóknál különösen fontos: az OIF jelenlegi tájékoztatása a Fülöp-szigeteki Köztársaság állampolgárait is azok között nevesíti, akik foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyt kaphatnak.

A KKV-knak különösen fontos tisztán látniuk

A tévhit azért okozhat gazdasági problémát, mert maga a munkaerőigény nem szűnt meg. Egy KKV számára néhány tartósan betöltetlen pozíció is elég ahhoz, hogy megrendelésekről kelljen lemondania, visszafogja a termelést vagy túlterhelje meglévő munkatársait. Bár a külföldi munkavállalók kérdése az elmúlt években erősen összekapcsolódott az akkumulátorgyárakkal, az igény ennél jóval szélesebb.

A szabályozási környezet szigorúbb és összetettebb lett tehát, de a lehetősége nem szűnt meg. A vállalkozásoknak ezért még a toborzás előtt érdemes tisztázniuk, hogy saját esetükben milyen foglalkoztatási lehetőségek állnak rendelkezésre. A szabályozás változott, de a nemzetközi toborzás továbbra is nyitva áll magyar cégek számára.

Ha vállalkozása munkaerőhiánnyal küzd, de bizonytalan abban, hogy alkalmazhat-e fülöp-szigeteki munkavállalókat, érdemes először a konkrét feltételeket megvizsgálni. Az Overseas Labour Kft. ebben nyújt segítséget a magyar cégeknek, a lehetőségek előzetes vizsgálatától a megfelelő munkavállalók kiválasztásáig.

(x)