Nem rossz, tetszik az elemzőknek a magyar infláció
A KSH a szeptemberi fogyasztói inflációs adatot tette közzé, melyek szerint a fogyasztói árak havi szinten 0,2 százalékkal emelkedtek. Az éves szintű infláció így nőtt: 1,6 százalékra a megelőző havi 1,3 százalékról. Az 1,6 százalékos tényadat elmaradt a várakozásunktól és a konszenzustól. Az éves maginfláció minimálisan lassult: a nyolcadik havi 2,0 százalékról 1,9-re mérséklődött az index. A vártnál kedvezőbb adatok támogatják a jegybank által csökkentésre kerülő, új középtávú – jelenleg 2028-ra történő – 2,5 százalékos cél elérését.
A fogyasztói árak átlagosan 0,2 százalék-kal emelkedtek havi alapon. Az élelmiszerek ára 0,1 százalékkal csökkent, miközben többek között a friss zöldség és a sertéshús drágult, a gyümölcs és a burgonya viszont olcsóbb lett. A szolgáltatások ára 0,5 százalékkal mérséklődött, főként az utazási és üdülési szolgáltatások árcsökkenése miatt. A háztartási energia 0,2 százalékkal, a szeszes italok és dohányáruk 0,1 százalékkal drágultak. A járműüzemanyagok ára 5,9 százalékkal, a ruházkodási cikkeké 1,3 százalékkal nőtt. Érdemi meglepetésként az élelmiszerárak mérséklődése nevezhető meg, melyek az előzetesen figyelt magas frekvenciás adatok dinamikájával ellentétben csökkentek a kilencedik hónapban.
Az infláció szempontjából szép nyarunk volt Fotó: DepositPhotos.com
A nyáron látott, kellemes meglepetések sora folytatódott az inflációs adatok terén szeptemberben is. A részletek tekintetében fontos kiemelni, hogy az alapfolyamatokat leginkább megfogó maginfláció lassulni tudott augusztushoz képest, ami kimondottan kedvező fejlemény. A kilátások tekintetében lehetünk borúsabbak: a megemelkedett energiaárszint következtében a hazai termelői árakban már látszódik a begyűrűződés, ami fokozatosan jelentkezni fog a fogyasztói árakban. Ezzel párhuzamosan a globális élelmiszerárak is növekedésnek indultak az elmúlt hónapokban, ami ezeddig nem mutatkozott meg az itthoni boltok polcain. Mindezek szempontjából a forint árfolyamának rövidtávú alakulása is rendkívül fontos lesz: a jövő évi tervezés a cégek többségében jelenleg is zajlik, így a mostani szintek és a volatilitás érdemi befolyással bírhat az árazási döntésekre. Fontos tényező lesz a jövő évi minimálbér-emelésről szóló megállapodás, ami irányt szabhat a bérdinamika lassulásának. Összességében az idei évre 1,8 százalékos, a jövő évre 3,0 százalékos átlagos inflációt várunk. (Nagy János, Erste makrogazdasági elemző)