Már Magyarország helyzete miatt aggódnak a legtöbben.

A rezsiköltségek a legalacsonyabbak nálunk, a lakásárak és a bérleti díjak elszálltak.

Tovább mélyül a lakhatási válság.

Az energiaszegénység csökkentése nemcsak klímapolitikai, hanem társadalmi igazságossági kérdés is.

Ingatlanár növekedésben verhetetlen Magyarország.

Több mint 11 év munka kell egy átlagos budapesti lakáshoz.

Csak akkor tudnak a költségeken csökkentetni a külföldön tanuló magyar diákok, ha többen bérelnek egy ingatlant.

Több lakás, kevesebb otthon.

Az építőipari szakma régóta ösztönözte az 5 százalék alatti kamattámogatott hitelek bevezetését.

Mi lesz Európa lakhatási válságával?

Az új program 200 milliárd forinttal segíti a megfizethető lakhatási célok elérését.

A lakhatási árak, a megélhetési költségek és a környezetvédelem foglalkoztatja leginkább az Európai Unió tagországaiban élő fiatalokat.

A munkáltató 2025. január 1-től évente 1,8 millió forinttal támogathatja a harmincöt év alatti dolgozóinak a lakhatását.

Ráadásul havonta. 

Nincs olyan lakáspolitikai koncepció, amely rendszerszinten foglalkozna a kérdéssel.

A belső kereslet hiányát, az önkéntes nyugdíjpénztárak pénzeivel orvosolja a kormány.

Január elsejével lép hatályba a kedvezményes adózású lakhatási támogatási rendszer.

A jövedelemhez képest Bécsben a legolcsóbb a lakhatás egész Európában.

Mélypontra ért az állami lakástámogatás – és még mindig nem a rászoruló embereket célozza.

A money.hu szakértői megvizsgálták a korábbi támogatási forma felépítését és rávilágítottak néhány nyitott kérdésre az új béren kívüli juttatás bevezetésével kapcsolatban.

Az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv keretében elindul a fővárosi Airbnb szabályozás társadalmi egyeztetése, cél a megfizethető lakhatás biztosítása.

Éves szinten minden településtípuson emelkedtek a lakásárak és a bérleti díjak, ami negatívan befolyásolja a magyar lakosság fizetőképességét.

A Habitat for Humanity Magyarország összegyűjtötte a lehetséges okokat és megoldási javaslatokat.

Jelentősen nőtt a 30-59 évesek körében azoknak az aránya, akik úgy látják, nem sok esélyük van saját lakás tulajdonlására.

A Habitat for Humanity Magyarország 12. alkalommal publikálja éves jelentését a magyarországi lakhatás helyzetéről.

Néhol túl tágas, másutt inkább szorít a hazai lakásállomány, de összességében e jellemzőivel együtt is jól beleillik az uniós mezőnybe.

A Brexit óta csak recseg-ropog a brit gazdaság. Először a munkaerőpiac sínylődött, majd áruhiány volt, most meg horrorárak a lakáspiacon.

A lakhatás területén semmi jóra nem számíthatnak az alacsonyabb jövedelműek a kormánytól.

Idén jelentősen nőtt azoknak a jelenleg szülőkkel élő 19-29 éves fiataloknak az aránya, akik bizonytalanok abban, mikor hagyhatják el a “mamahotelt”.

Karácsony Gergely ezt a Facebook-oldalán jelentette be pénteken. Bejegyzésében emlékeztetett, hogy a kampányban meghirdetett "Budapest Alkotmányban" azt írták: a lakhatást alapjognak tekintik.

Jelenthet alternatívát a lakhatási támogatás helyett a munkásszállás? Ennek járt utána az Írisz Office.

A lakásbérleti díjak emelkedése a vidéki régiókat sem kerüli el. Az egyetemi városok esetén ugyanis átlagban csaknem 6%-kal emelkedtek az árak, tény azonban, hogy ez a szám jelentős területi különbségeket takar. Míg Győrben és Debrecenben érdemi változás nem történt, addig Veszprémben 21%-os, Egerben pedig 17%-os emelkedés tapasztalható. Mindössze egyetlen egyetemi városban, Miskolcon csökkentek az árak, 2%-kal – derül ki az Otthontérkép legfrissebb elemzéséből.