Éves szinten minden településtípuson emelkedtek a lakásárak és a bérleti díjak, ami negatívan befolyásolja a magyar lakosság fizetőképességét.

A Habitat for Humanity Magyarország összegyűjtötte a lehetséges okokat és megoldási javaslatokat.

Jelentősen nőtt a 30-59 évesek körében azoknak az aránya, akik úgy látják, nem sok esélyük van saját lakás tulajdonlására.

A Habitat for Humanity Magyarország 12. alkalommal publikálja éves jelentését a magyarországi lakhatás helyzetéről.

Néhol túl tágas, másutt inkább szorít a hazai lakásállomány, de összességében e jellemzőivel együtt is jól beleillik az uniós mezőnybe.

A Brexit óta csak recseg-ropog a brit gazdaság. Először a munkaerőpiac sínylődött, majd áruhiány volt, most meg horrorárak a lakáspiacon.

A lakhatás területén semmi jóra nem számíthatnak az alacsonyabb jövedelműek a kormánytól.

Idén jelentősen nőtt azoknak a jelenleg szülőkkel élő 19-29 éves fiataloknak az aránya, akik bizonytalanok abban, mikor hagyhatják el a “mamahotelt”.

Karácsony Gergely ezt a Facebook-oldalán jelentette be pénteken. Bejegyzésében emlékeztetett, hogy a kampányban meghirdetett "Budapest Alkotmányban" azt írták: a lakhatást alapjognak tekintik.

Jelenthet alternatívát a lakhatási támogatás helyett a munkásszállás? Ennek járt utána az Írisz Office.

A lakásbérleti díjak emelkedése a vidéki régiókat sem kerüli el. Az egyetemi városok esetén ugyanis átlagban csaknem 6%-kal emelkedtek az árak, tény azonban, hogy ez a szám jelentős területi különbségeket takar. Míg Győrben és Debrecenben érdemi változás nem történt, addig Veszprémben 21%-os, Egerben pedig 17%-os emelkedés tapasztalható. Mindössze egyetlen egyetemi városban, Miskolcon csökkentek az árak, 2%-kal – derül ki az Otthontérkép legfrissebb elemzéséből.