A lakhatási támogatás úgynevezett béren kívüli juttatás, ami azt jelenti, hogy azután a személyi jövedelemadót (szja) és a szociális hozzájárulási adót a munkáltató fizeti. A munkavállalónak mindössze annyi feladata van, hogy a munkáltatójának bemutassa a támogatás alapjául szolgáló bérleti vagy hitelszerződését.

A támogatás kedvezményes felső határa évi 1,8 millió forint, azonban, ha valaki nem egész évben áll alkalmazásban, ezt az összeget csak a tényleges munkaviszonyának napjaival arányosan kaphatja. Ennél nagyobb összeg is adható, viszont a keretösszeg feletti rész adózása, úgynevezett egyes meghatározott juttatásként, adóköteles.

Ha a munkavállaló betölti a harmincötödik életévét, a lakáscélú keretösszeg – az 1,8 millió forint egytizenketted része – az év minden olyan hónapjára, amikor még harmincöt év alatti volt, utoljára pedig a születésnapja hónapjára jár számára a támogatás.

A dolgozónak érdemes odafigyelni a támogatás összegére. Ha ugyanis magasabb összegű lakhatási támogatást kapott, mint amennyit lakásbérleti díjként vagy hiteltörlesztésként ténylegesen fizetett, akkor egyrészt a NAV által elkészített szja-bevallását ki kell egészítenie az úgynevezett különbözeti bírsággal, amely a plusz összeg 50 százaléka, másrészt ezt az összeget szja-ként meg is kell fizetnie.