Eközben sokan befektetésként vásárolnak ingatlant, ami még inkább megnehezíti az első lakást keresők dolgát. Hogyan jutottunk idáig, és mit lehetne tenni?
Lakás van, mégis sokan lakhatási gondokkal küzdenek
2024-ben Magyarországon körülbelül 4,6 millió lakás volt, miközben csak kb. 4 millió háztartás. Első ránézésre úgy tűnik, lakhatási gondoknak nem kellene létezniük. A számok azonban mást mutatnak! Sok a lakatlan lakás (572 ezer, ebből Budapesten 161 ezer). Ezek azonban általában nem ott vannak, és nem olyan minőségűek, hogy kereslet lenne irántuk. És nemcsak a lakhatást keresők, hanem a befektetők is vásárolnak. Sokan úgy gondolják, hogy az ingatlan jó megoldás a pénzük értékének megőrzésére, vagy akár nyugdíjcélú megtakarításként is működhet. Budapesten az elmúlt években az újlakás vásárlások 30–50 százalékát a befektetők adták.
Ráadásul a lakások 90 százalékában a tulajdonos lakik, és csak körülbelül 10 százalékukat adják bérbe. Ezen belül a szociális bérlakások aránya csupán 3 százalékpont, számuk évek óta lassan, de fokozatosan csökken. Ez a torz szerkezet hozzájárul a lakhatási válsághoz, amit a hajléktalanság tartós jelenléte, az agglomerációba való kiköltözés, vagy a kilátástalan lakhatás miatti külföldre távozás is jelez.
A lakásárak az egekbe szöktek – de miért?
2015 és 2024 között a magyarországi lakásárak csaknem megháromszorozódtak – ez sokakat kiszorít a piacról, különösen a fiatalokat és az alacsonyabb jövedelműeket. Kevés új lakás épül, miközben sokan szeretnének vásárolni. Ugyanakkor a lakásépítések aránya nálunk jóval alacsonyabb, mint a régióban– például Lengyelországban négyszer annyi új lakás épült arányosan, mint nálunk, de e tekintetben Csehország és Szlovákia is előttünk jár. Az építkezéseket ráadásul gyakran zavarják szabályozási változások: az áfa mértéke többször módosult, a jogszabályok kiszámíthatatlansága elbizonytalanítja a beruházókat. Az elmúlt években egyértelmű csökkenés volt megfigyelhető az építkezések számában – 2024-ben nyolcéves mélyponton volt az új építések száma. Mivel kevés az új lakás, a kereslet inkább a használt lakásokra terelődik – különösen Budapesten. Ez tovább hajtja felfelé az árakat.
