Az európai átlaghoz képest a magyar lakhatási költségek a rezsit is beleszámolva 61 százalékon álltak tavaly, ami érezhető emelkedést jelentett a 2010-es 53 százalékhoz képest. Nálunk csak Litvániában, Lettországban, Romániában, Lengyelországban, Horvátországban és Bulgáriában volt alacsonyabb ez az arány az EU-átlaghoz képest, a bolgároknak például mindössze az európai átlag 38 százalékába került a lakhatás. A legmagasabb értéket Írországban, Dániában és Luxemburgban mérték, ahol 180-190 százaléka volt ez a kiadás az európai átlagnak.

Az építőipari kivitelezési költségek 56 százalékkal emelkedtek Európában 2010 és 2024 között, ebben a mutatóban szintén élen járt Magyarország a 172 százalékos drágulással. Mögöttünk Bulgária és Románia végzett, Görögországban viszont a 2010-es évek adósságválsága erre is rányomta a bélyegét, közel 15 év alatt mindössze 6 százalékkal emelkedtek az építőipari költségek.

Az Eurostat külön méri, hogy a lakhatási költségek milyen arányban okoznak a háztartásoknak túlzott anyagi terhelést. Magyarországon a városokban tavaly a népesség 11 százaléka fordította jövedelmének legalább 40 százalékát lakhatásra, míg a vidéki településeken ez az arány 8,5 százalék volt. Mindkettővel az európai középmezőny első felében voltunk. A legnagyobb arányban a görög háztartásokat terhelte meg anyagilag a lakhatási költség, ott majdnem 30 százalékot tett ki ez az arány. A másik véglet pedig Ciprus és Horvátország, ahol alig néhány százalékban élnek olyan emberek, akik jövedelmük ilyen nagy részét fordították lakhatásra.