Összességében a magyar háztartások az elkölthető jövedelmük 19 százalékát fordították lakásra vagy / és rezsire 2024-ben, ez megfelelt az európai átlagnak. Mindez abból adódhatott, hogy miközben a rezsiköltségek a legalacsonyabbak nálunk, a lakásárak és a bérleti díjak elszálltak, illetve a jövedelmi helyzetet tekintve is az EU-rangsor utolsó harmadában vagyunk. A legtöbbet a görögök költöttek erre a célra, ők több mint minden harmadik megkeresett eurót a lakhatásra fordítottak, míg Cipruson 11 százalék volt csak ez az arány.
Európában a háztartások 9 százalékának volt elmaradása a jelzáloghitel-törlesztéssel vagy a közüzemi számlákkal, ez az arány az elmúlt években gyakorlatilag stagnált. 2014 és 2019 között volt egy jelentősebb csökkenés 13 százalékról 8 százalékra, majd a koronavírus-járvány miatt megszűnő munkahelyek egyre több háztartást hoztak nehéz helyzetbe. Magyarországon mostanra az uniós átlag körül van a befizetetlen számlákkal rendelkezők aránya, viszont 2013-ban ez még kiemelkedően magas, 27 százalék volt, azóta érdemben javult a helyzet.
2024-ben az Európai Unióban 5,5 százalék volt az építőipar hozzájárulása a bruttó hazai össztermékhez, ezen belül kiemelkedett Románia 8,8 százalékos értékkel, Szlovákia 8,6 százalékkal és Horvátország 7,7 százalékkal. A legalacsonyabb értéket Görögországban mérték, ahol mindössze a GDP 2,2 százalékát állította elő az építőipar, Írországban pedig 2,7 százalék volt ez az arány. Magyarország az 5,9 százalékos értékkel az európai átlag környékén volt, de az utolsó két évben csökkenés látszott, hiszen 2022-ben még 6,4 százalék volt a fenti arány.
