Az Energiaklub kikérte a Magyar Szénhidrogén-készletező Szövetségtől (MSZKSZ) a vonatkozó, legfrissebb, napi bontású adatokat, amelyek így április 12-ig állnak rendelkezésre. Ezek szerint a kőolaj-, és üzemanyagkészletek februári és márciusi felszabadítása elsősorban a gázolaj és benzinkészleteket érintette. A mélypontot az országgyűlési választások előtt, április 9-én érték el a készletek, ekkor csak 24 napra elegendő dízel- és 14 napra elegendő benzin volt a biztonsági tartalék. A szint a hétvégi visszatöltés dacára továbbra is alacsony (44, illetve 24 nap), ami ellátásbiztonsági és gazdasági szempontból sem megnyugtató.

Különösen fontos, hogy a közbeszédben a „készletnapok” statisztikai mutatói ne fedjék el a tényleges helyzetet: az MSZKSZ honlapján szereplő, március végi 44 napi tartalék – az április 12-i adat alapján ez vélhetően mintegy 50-55 napi készletet jelenthet – jelentős része ugyanis feldolgozatlan kőolajként áll rendelkezésre. A százhalombattai finomító (DUFI) tavalyi tűzesete következtében azonban a finomítói kapacitás lecsökkent, így e készletek mozgósíthatósága is bizonytalansággal terhelt. Erre utalhat az is, hogy a készletek felszabadítása óta kőolajból alig használtak fel, szemben a késztermékekkel.

A problémához a 30 százalék körüli finomítói termeléscsökkenés, a Barátság kőolajvezeték leállása, az Adria-vezetékkel kapcsolatos bizonytalan helyzet és az iráni háború miatti olajpiaci helyzet mellett a hazai árszabályozás is hozzájárulhatott a probléma növekedéséhez, mivel a stratégiai üzemanyagkészletek felszabadítására elsősorban annak fenntartásához volt szükség. Magyarország ellátása akkor biztosítható, ha van a piacon elérhető kőolaj, és a kereskedőknek megéri Magyarországra benzint és gázolajat szállítani. Ha ez utóbbi nem teljesül, akkor az import értelemszerűen visszaesik – a védett ár bevezetése ezt idézte elő, így a hiányt a stratégiai készletekből kellett pótolni.