A „környezetbarát”, „zöld” vagy „klímasemleges” jelzők egyre gyakrabban köszönnek vissza a termékek csomagolásán, a reklámokban és az ESG-kommunikációban – az uniós jogalkotó azonban most szigorúbb és egységesebb keretet határoz meg arra, mikor tekinthetők ezek megalapozottnak, és mikor minősülnek megtévesztőnek.

„2026. március 27-én járt le a fogyasztók zöld átállásban való szerepvállalásáról szóló 2024/825 (EU) irányelv („Zöld átállás” irányelv) átültetési határideje. Magyarországon az átültetés a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (Fttv.) 2025 decemberében elfogadott módosításával valósult meg, az új szabályok alkalmazására pedig 2026. szeptember 27-től kerül sor. Az addig hátralévő idő a felkészülésre viszonylag szűkös, különösen a potenciális érintettség széles köre miatt” – figyelmeztet Kónya Fruzsina, a Taylor Wessing nemzetközi ügyvédi iroda szakértője.

Miért jelent ez érdemi változást?

Az irányelv nem alakítja át gyökeresen a meglévő fogyasztóvédelmi szabályokat, azonban jóval egyértelműbb és részletesebb szabályozási keretet teremt a környezeti állítások értékelésére. A legfontosabb újítások egyike, hogy a környezetbarát jellegre vonatkozó állítás fogalma immár kifejezetten meghatározásra kerül, és kiterjed a vizuális elemekre, valamint a márka- és terméknevekre is. Minden ilyen állítást objektív, ellenőrizhető és naprakész bizonyítékokkal kell alátámasztani. Az általános, homályos kijelentések – mint a „zöld” vagy „klímasemleges” – fokozott hatósági vizsgálat alá kerülhetnek, amennyiben ezek nem párosulnak egyértelmű és konkrét magyarázattal. Szigorúbb szabályok vonatkoznak továbbá a karbonkrediteken alapuló kibocsátás-ellentételezési állításokra is.