Kit érint?

Bármely vállalkozást, amely fogyasztók felé környezeti állításokat kommunikál – legyen szó reklámról, termékleírásról, csomagolásról vagy online felületről. A hatóságok vizsgálata várhatóan elsősorban a nagyobb piaci szereplőkre irányul majd, ugyanakkor a kis- és középvállalkozások sem mentesülnek az ellenőrzések és a potenciális jogkövetkezmények alól. Bizonyos ágazatok – például a divatipar, a gyorsan forgó fogyasztási cikkek (FMCG) vagy a kiskereskedelem – különösen érintettek, mivel közvetlen kapcsolatban állnak a fogyasztókkal.

Mit tegyenek most a vállalkozások?

A 2026. szeptember 27-ig hátralévő időszakot célszerű tudatos felkészülésre fordítani: valamennyi környezeti állítás átfogó felülvizsgálatával; az állítások mögötti bizonyítékok dokumentálásával és ellenőrizhetővé tételével; a fenntarthatósági címkék és a környezettel kapcsolatos üzenetet hordozó márkaelemek (például védjegyek) jogi megfelelőségének vizsgálatával; valamint a jogi, compliance és marketing területek közötti belső együttműködési folyamatok kialakításával.

„A nem megfelelő gyakorlatok jelentős fogyasztóvédelmi bírságokhoz vezethetnek. A környezeti kommunikáció jogi megfelelőségének biztosítása a következő hónapokban stratégiai prioritássá válik – és sok esetben már a felkészülés korai szakaszában indokolt szakértők bevonása” – zárja gondolatait Kónya Fruzsina.