Az új Magyar-kormány június 1-jétől tervezett intézkedése, amely megtiltaná a harmadik országbeli vendégmunkások tömeges behozatalát, és helyettük a hazai inaktív réteg munkaerőpiaci bevonását célozza, komoly aggodalmakat kelt a vállalati szektorban. Magyarország egyik piacvezető HR szolgáltatója, a csoportszinten 9000 főt foglalkoztató WHC Csoport szerint a tervezett drasztikus szigorítás azonnali és nyílt szakmai egyeztetést követel a döntéshozók és a piaci szereplők között. A vendégmunkás-állomány hirtelen korlátozása nemcsak a növekedési terveket húzhatja keresztül, de a jelenlegi piac stabilitását és tízezernyi magyar munkavállaló munkahelyét is közvetlenül veszélyezteti.
„A Magyarországon dolgozó vendégmunkások az évek óta fennálló, strukturális munkaerőhiányt kompenzálják. Ha ők kiesnek a rendszerből, a termelési láncok megszakadnak, nem lehet új műszakokat indítani, a nagy nemzetközi vállalatok pedig kénytelenek lesznek felülbírálni magyarországi jelenlétüket. Ez pedig az ott dolgozó magyarok tízezreinek megélhetését, és a gazdaság stabilitását sodorja veszélybe” – fejtette ki aggodalmát Göltl Viktor, a WHC Csoport ügyvezetője.
A WHC szakmai álláspontja szerint a kormányzat által említett 400 ezres – a statisztikákban rendszerint 300 ezresként regisztrált – inaktív tömeg, nem jelenthet azonnali megoldást a vállalatok napi szintű munkaerőigényére. Ez a régóta inaktív réteg jelen állapotában nem mobilizálható, hiszen többségük komoly egészségügyi, szociális vagy strukturális hátránnyal küzd. Ahhoz, hogy belőlük produktív munkavállaló váljon, egy komplex, éveken át tartó kormányzati és vállalati összefogásra – rehabilitációra, átképzésre és lépcsőzetes társadalmi-munkaerőpiaci integrációra – van szükség. Ha ezt a folyamatot még idén, szisztematikusan el is kezdjük, legkorábban 5–10 év, bizonyos térségekben akár csak több generáció múlva realizálódhat belőlük teljes értékű, önálló munkavállalói bázis.
Annak érdekében, hogy a szabályozás valós piaci hatásait feltérképezze, a WHC, 2026. május 7. és 15. között anonim felmérést végzett a hazai vállalatok körében. A kutatásban 157, különböző méretű és árbevételű cég vett részt. A kitöltők közel 70 százaléka éves szinten 10 milliárd forint feletti árbevételt generál, és több mint 65 százalékuk 250 fő feletti közép- és nagyvállalat.
A kutatás eredményei egyértelműen igazolják, hogy a harmadik országbeli munkavállalók alkalmazása mára a magyar vállalati működés elkerülhetetlen részévé vált. A válaszadó vállalatok 71,3 százaléka (112 cég) határozottan kijelentette, hogy a jelenlegi munkaerőpiaci helyzetben elképzelhetetlennek tartja, hogy kizárólag magyar munkavállalókkal oldja meg a munkaerőigényét. Különösen kritikus ez a nagyvállalatoknál, akik közül a legfontosabb munkaadók, vagyis a több mint 1000 főt foglalkoztató cégek jelentős többsége így nyilatkozott.
A felmérésből az is kiderült, hogy a résztvevő cégek 37,6 százaléka rendkívül nehéznek, 53,5 százaléka pedig nehéznek ítéli meg a magyar munkavállalók megtalálását és megtartását a jelenlegi piacon. Szintén aggodalomra ad okot, hogy a válaszadók 81,5 százaléka (128 cég) jelezte, hogy nem képes saját erőforrásból megoldani a harmadik országbeli munkavállalók toborzását és foglalkoztatását, ehhez elengedhetetlenül szükségük van minősített munkaerő-szolgáltató partnerre.
A WHC Csoport nyomatékosan kéri a kormányt, hogy a politikai döntéshozatal előtt kezdeményezzen azonnali, érdemi egyeztetést a nagyfoglalkoztatók és a munkáltatói érdekképviseletek bevonásával. A gazdaság stabilitása, a külföldi működőtőke megtartása és ezen keresztül a meglévő magyar munkahelyek védelme csakis egy kiszámítható, a piaci realitásokhoz igazodó, fokozatos munkaerőpiaci stratégia mentén biztosítható.
Van aktivizálható munkaerő-tartalék
A Vállalkozók Országos Szövetsége (VOSZ) szerint a magyar dolgozók munkahelyeinek és bérfejlesztésének védelme és az ellenőrizetlen, vagy indokolatlan munkaerő-behozatal visszaszorítása helyes és szükséges cél. A szabályozásnak azonban különbséget kell tennie a jogszerűen, ellenőrzött csatornákon keresztül érkező és a termelés fenntartásához szükséges munkaerő biztosítása és az átláthatatlan, ellenőrizetlen, esetenként visszaélésszerű foglalkoztatási formák között.
„A magyar munkaerőpiacot védeni kell, de nem szabad olyan hirtelen döntéseket hozni, amelyek működő vállalkozásokat, termelőkapacitásokat és végső soron magyar munkahelyeket veszélyeztetnek. Van aktivizálható munkaerő-tartalék Magyarországon, de ez nem gombnyomásra elérhető. Az inaktívak, a szenior munkavállalók, a részmunkaidőben visszatérők, a pályakezdők vagy a külföldről hazatérő magyarok bevonásához célzott programokra, tanácsadásra, képzésre és időre van szükség. Erre a VOSZ komplex programjavaslatot dolgozott ki és örömmel tárjuk ezt a döntéshozók elé, továbbá országos hálózatunkkal közre is működünk a megvalósításban” – mondta Gazsi Attila, a VOSZ elnökhelyettese.
A VOSZ szerint a harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatása nem lehet általános megoldás a magyar munkaerőpiacon jelentkező strukturális munkaerőhiányokra, de egyes ágazatokban, térségekben és munkakörökben jelenleg fontos szerepe van a vállalkozások működésének fenntartásában. Ezért a szabályozás célja nem a működő, ellenőrzött rendszerek fűnyíróelv-szerű felszámolása, hanem azok megvizsgálása, megtisztítása, szigorítása és átláthatóbbá tétele kell legyen.
A VOSZ javaslatai szerint az újraszabályozásnak legalább öt alapelvre kell épülnie
Elsőként a magyar munkavállalók foglalkoztatásának elsőbbségét világos és ellenőrizhető módon kell érvényesíteni. Harmadik országbeli munkavállaló foglalkoztatása csak ott legyen indokolt, ahol igazolhatóan nincs elegendő hazai munkaerő, és ahol a foglalkoztatás nem járhat bérletöréssel vagy a magyar munkavállalók kiszorításával.
Másodszor, a szabályozásnak a visszaéléseket kell célba vennie. Az ellenőrizetlen közvetítést, a rendezetlen alvállalkozói láncokat, a nem megfelelő szállásoltatást, a bizonytalan jogi státuszt és a munkaügyi szabálytalanságokat szigorúan vissza kell szorítani. Ehhez erősebb hatósági kontrollra, digitális nyilvántartásra, rendszeres adatszolgáltatásra és valódi – minden foglalkoztatóra érvényes – szankciókra van szükség.
Harmadszor, meg kell őrizni a vállalkozások kiszámítható működési feltételeit. A már Magyarországon dolgozó, jogszerűen foglalkoztatott harmadik országbeli munkavállalók helyzetét világosan rendezni kell, az esetleges új szabályokhoz, ill. a munkaerő szükséges pótlásához átmeneti időt kell biztosítani. A kiszámíthatatlanság a vállalkozások legnagyobb ellensége: termelési zavarokat, beruházói bizonytalanságot és munkahelyvédelmi kockázatokat okozhat.
Negyedszer, a VOSZ szükségesnek tartja a minősített, ellenőrzött foglalkoztatási csatornák megerősítését. A jövőben csak átlátható tulajdonosi hátterű, ellenőrzött, megfelelő szakmai múlttal rendelkező, pénzügyi és munkajogi garanciákat vállaló szereplők vehessenek részt harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatásában vagy közvetítésében. Ezekre a felelős vállalkozásokra a döntéshozók támaszkodhatnak a foglalkoztatáspolitika piackonform és növekedés-orientált kialakításában is. A nem megfelelően működő szereplőket gyorsan és automatikusan ki kell zárni a rendszerből.
Ötödször, a harmadik országbeli munkavállalókra vonatkozó szabályozás nem választható el a magyar munkaerő mobilizálásától. A VOSZ szerint párhuzamosan el kell indítani azokat a programokat, amelyek rövid és középtávon bővíthetik a hazai munkaerő-kínálatot: a nyugdíjas foglalkoztatás kedvező feltételeinek fenntartását, a részmunkaidő és az atipikus foglalkoztatás terjesztését, az egyszerűsített foglalkoztatás életszerű finomhangolását, az inaktívak reintegrációját, a pályakezdők gyorsabb munkába állását és a külföldön dolgozó magyarok hazatérésének ösztönzését.
„A belső tartalék mozgósítása valós lehetőség, de nem azonnali pótlék. Ha a vendégmunka szabályait egyik napról a másikra, ágazati hatásvizsgálat és átmeneti szabályok nélkül szigorítják tovább, akkor a gazdaság egy része előbb veszít kapacitást, mint ahogy a hazai munkaerő-tartalék megjelenne a munkahelyeken. Ezért kell a szigorítást és a magyar munkaerő mozgósítását egyszerre, összehangoltan elindítani” – hangsúlyozta Gazsi Attila.
A VOSZ szerint a szabályozási felülvizsgálatból az érdekvédelmi szervezetek kihagyhatatlanok. A munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek, az ágazati szervezetek, a kamarák, valamint a humánerőforrás-szolgáltatók olyan gyakorlati információkkal rendelkeznek, amelyek nélkül nem készíthető működőképes szabályozás. A VOSZ ezért azt javasolja, hogy a kormány a szabályozási változásokat a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) és az érintett szakmai szervezetek – a VKF országos munkaadói érdekképviseletei és szakszervezeti konföderációi – bevonásával, gyorsított, de érdemi egyeztetési folyamatban készítse elő.
A szövetség szerint a következő hetekben három döntésre lenne szükség: ágazati és térségi hatásvizsgálatra, a már jogszerűen itt dolgozók átmeneti szabályainak tisztázására (a piaci bizonytalanság felszámolására), valamint egy magyar munkaerő-mobilizációs program elindítására. Utóbbi a VOSZ javaslata szerint a „Munkát Mindenkinek” tanácsadási hálózattal, szenior és részmunkaidős foglalkoztatási pilotokkal, valamint hazatérési, reintegrációs és pályakezdői programokkal indulhatna el.
A VOSZ – kidolgozott szakmai javaslataival és szakembereinek folyamatos támogatásával – kész részt venni a szabályozás szakmai előkészítésében, a vállalkozói visszajelzések összegyűjtésében és azoknak a gyakorlati megoldásoknak a kidolgozásában, amelyek egyszerre védik a magyar munkavállalókat, a vállalatok munkahelyeit és működőképességét és a magyar gazdaság versenyképességét.
A VOSZ álláspontja világos: a harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatásának szabályozását felül kell vizsgálni, de nem hirtelen tiltással, hanem célzott szigorítással, átlátható ellenőrzéssel, átmeneti szabályokkal és a hazai munkaerő-tartalék valódi mozgósításával – közölték.
